Szentháromság vasárnapja utáni második hét péntekén van Jézus
Szent Szíve főünnepe és másnap, szombaton Mária Szeplőtelen Szíve. A
Hozsanna énekeskönyvünk 133. számú éneke, Jézus
Szíve legtisztább szív, s ennek negyedik és ötödik szakaszában gyönyörűen zengjük:
„Jézus Szíve, szűz Anyának drága
szép virága;
Az ő szíve alatt támadt lelkünk boldogsága.
Jézus Szíve s Máriáé, hajoljatok össze,
Szíveinket, ha szétválnak, Ti fűzzétek össze.
Az ő szíve alatt támadt lelkünk boldogsága.
Jézus Szíve s Máriáé, hajoljatok össze,
Szíveinket, ha szétválnak, Ti fűzzétek össze.
Legyen hála az Atyának, ki
minket teremtett!
Legyen hála szent Fiának, ki pokoltól mentett!
Hála néked, ó Szentlélek, minden ajk ezt zengje,
Hála Jézus szent Szívének mind földön, mind mennybe'!”
Legyen hála szent Fiának, ki pokoltól mentett!
Hála néked, ó Szentlélek, minden ajk ezt zengje,
Hála Jézus szent Szívének mind földön, mind mennybe'!”
A hívő ember nem szorul magyarázatra, mert az idézett két
szakaszban benne van, hogy miért is ünnepeljük Jézus és Mária Szívét egymást
követő napon.
A Boldogságos Szűz Mária szíve, a teljes ártatlanság,
valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet
jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás és az istenanyaság.
A Szentírásban vannak utalások Mária belső életére, szívére: „Mária
így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert
rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet
minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve.” (Lk 1,46-49; Jn 19,27; Zsid 4,10). A kereszten haldokló Üdvözítő
édesanyját János apostolra bízta, s attól az órától magához vette a tanítvány.
Az egyházatyák még nem beszélnek Mária szívének tiszteletéről,
de Krisztus teljes megismerésének igénye magával hozta a vele kapcsolatos
személyek jobb megismerését is. Szűz Máriát, egyedülálló üdvtörténeti rangja „Istenanyasága”
miatt a katolikus és a különvált keleti egyházak részesítik megkülönböztetett
tiszteletben, amelynek magától értetődően semmi köze sincs az imádáshoz.
A II. századból, keresztényüldöző időben fogalmazódott meg
és maradt ránk ez a gyönyörű Mária
oltalmát kérő imádság: „Oltalmad alá futunk Istennek szent Szülője,
könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden
veszedelemtől... ”.
Az efezusi (III. egyetemes) zsinat 431-ben a tévtanítókkal szemben
megfogalmazta az igaz tanítást. A Szűz Mária bazilika körül várakozó nép,
amikor tudomást szerzett a zsinat határozatairól, örömujjongással fogadta főleg
a Mária Istenanyaságával kapcsolatos döntést és a 160 püspököt fáklyás menettel
kísérte szállásukra, így imádkozva: „Asszonyunk Szűz
Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért”.
A keresztényüldözések utáni békés időkben az egyház
- építéssel és a művészet eszközeivel, névvel és a szentély apszisában lévő
ikonnal -, hirdeti Szűz Mária Istenanyaságát és az egyház életében kapott
hivatását.
Szent István királyunk már gyermekként megismerte a Szűzanya ígéretét, amit apja, Géza nagyfejedelem kapott a Szeplőtelen Szűztől. Ezért halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta.
Szent István királyunk már gyermekként megismerte a Szűzanya ígéretét, amit apja, Géza nagyfejedelem kapott a Szeplőtelen Szűztől. Ezért halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta.
A teológiában Mária Szeplőtelen Szívéről először Eadmer (1055-1124)
Canterbury bencés teológus, a skóciai St. Andrews érseke beszélt - írja Gál Ferenc teológus. A misztikusok
számára Mária Szeplőtelen Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe (Szt Mechtild,
Helftai Szt Gertrúd, Svéd Szt
Brigitta,
Szalézi Szt Ferenc).
Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét Eudes Szent János kérte kongregációja számára 1646-ban október 20-ra, 1647. február 8-ra saját officiummal. 1672-ben már sok francia egyházmegye átvette az ünnepet (annak ellenére, hogy 1669. VI. 8: a Rítuskongregáció betiltotta). VII. Pius pápa (ur. 1800-1823) egy szerzetesközösségnek a Pünkösd utáni 3. vasárnapra, Szent X. Pius 1907-ben a kapucinusoknak és az ágostonos remetéknek a Nagyboldogasszony oktáváját követő vasárnapra engedélyezte. XI. Pius p. (ur. 1922-39) a külön kérelmezőknek engedélyezte az officium végzését. Végül XII. Pius pápa 1942-ben fölajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének, 1944-ben általánossá tette az ünnepet aug. 22-én.
A II. vatikáni zsinat reformja nyomán 1969-ben a Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombatra került át. A 19. században szerzetes és vallási közösségek Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el magukat.
Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét Eudes Szent János kérte kongregációja számára 1646-ban október 20-ra, 1647. február 8-ra saját officiummal. 1672-ben már sok francia egyházmegye átvette az ünnepet (annak ellenére, hogy 1669. VI. 8: a Rítuskongregáció betiltotta). VII. Pius pápa (ur. 1800-1823) egy szerzetesközösségnek a Pünkösd utáni 3. vasárnapra, Szent X. Pius 1907-ben a kapucinusoknak és az ágostonos remetéknek a Nagyboldogasszony oktáváját követő vasárnapra engedélyezte. XI. Pius p. (ur. 1922-39) a külön kérelmezőknek engedélyezte az officium végzését. Végül XII. Pius pápa 1942-ben fölajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének, 1944-ben általánossá tette az ünnepet aug. 22-én.
A II. vatikáni zsinat reformja nyomán 1969-ben a Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombatra került át. A 19. században szerzetes és vallási közösségek Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el magukat.
A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen
Szívének tiszteletét és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek. Szent II.
János Pál
pápa 1981. június 7-én a konstantinápolyi zsinat 1600. és az efezusi zsinat
1550. évfordulója alkalmából akarta megtenni e fölajánlást. Az ellene 1981.
május 13-án elkövetett merénylet után a S. Maria Maggiore-bazazilikában
hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet 1982. május 13-án Fatimában,
1984. március 25-én Rómában, és 2000. október 8-án a világegyház összes püspökeivel
együtt Rómában megismételt.
Mária Szeplőtelen Szíve
iránt a hálánkat fejezzük ki. A hála fokozott tisztelet az iránt, aki jót tett
velünk vagy jót tett nekünk. A hála a szív értéke, melegsége, mely érzékennyé teszi a szívet
az érdek nélküli szeretet iránt. Gazdagítja a hálás embert, és gazdaggá teszi
azt, aki felé irányul.
A Szűzanya iránti
gyermeki tiszteletünk, Isten és Mária iránti hálánknak, a megélt hálánknak az
ismertetőjegye.
A háláról tett tanúságot a Szűzanya 1940-ben, amikor Natália nővérrel közölte: „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.” (Mária, Világ Győzedelmes királynője, 120-121.).
A háláról tett tanúságot a Szűzanya 1940-ben, amikor Natália nővérrel közölte: „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.” (Mária, Világ Győzedelmes királynője, 120-121.).
Mária Szeplőtelen Szíve oltalmazz minket.
Három jel, amit a Szűzanyától kaptam Az alábbi beszédben elolvashatod: A szőkefalvi jelenések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése