A bérmálkozóra hárul rendesen a bérmaszülő kiválasztásának feladata. De ebben érvényesüljön a vallásos
szempont. A bérmálkozó válassza azt, akihez van bizalma vagy akit példaképének
tekint a keresztény életben.
A bérmaszülő legyen alkalmas, hogy segítségére legyen bérma-gyermeke
vallásos élete alakításában. Ezért olyan katolikus legyen, aki elég érett
(18 éves), vallásos életet él és bírja a gyermek bizalmát.
Ha családos éljen
egyházi házasságban, már bérmálkozott vagy most bérmálkozik, nem áll egyházi
büntetés alatt, gyermekeit katolikus módon neveli és vállalkozik erre a
feladatra. A keresztény élet nemcsak a vallásos kötelességek teljesítéséből
áll, hanem az életnek hittel való szemléléséből. Ez volna az eszményi
bérmaszülő.
Az Egyház nem kíván külön bérmaszülőt, sőt óhajtja – a keresztséggel való
összefüggés miatt –, hogy lehetőleg a keresztszülő vezesse bérmáláshoz
keresztgyermekét, hiszen a bérmálás a keresztség megerősítése. Nem ellenzi a
külön bérmaszülőt sem, sőt a szülők is bérmáláshoz vezethetik gyermeküket.
A bérmaszülőnek nem kell feltétlenül személyesen jelen lennie, más is
helyettesítheti. Csak lássa be a vallási felelősséget, hogy törődnie kell a
bérmálandó vallásos életével.
Ez nemcsak figyelmeztetésből áll, hanem a vele
való maradandó kapcsolatokból, hogy az evangélium szellemével nézze és alakítsa
életét. A bérmaszülő társ, vezető, példakép, imádkozó ember.
Ezt a szolidaritást úgy fejezik ki a bérmaszülő, hogy a bérmálandó jobb
vállára teszi jobbkezét.
A kézrátétel azt jelenti: ebben a vállalkozásodban,
nem vagy egyedül, én is veled vagyok és segítelek.
A szülők és bérmaszülők a bérmáláskor gyermekeikkel együtt végezzék el a gyónást és szentáldozást, s ezzel
fejezzék ki a lelki közösséget és tegyék lelkibbé a bérmálás ünnepét.
Püspök: Balázs, vedd a
Szentlélek ajándékának jelét.
Bérmálkozó: Ámen.
Püspök: Béke veled!
Válasz: És a te lelkeddel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése