1.
Mit értünk a „közösség"
fogalmán.
2.
Hogyan lehetne családiasabban
megünnepelni az elsőáldozást.
3. Megerősíteni azt, hogy a Jézus utáni vágy nem itt áll meg.
4. Jézus – közösségünk magja, élete, alapja.
A téma feldolgozása (Vegyétek és egyétek... vette, megáldotta, megtörte, adta)
A. Mit értünk
közösségen
A család a társadalom legkisebb sejtje.
Illyés Gyula: ember óvó, ember nevelő közösség. Napjainkban önmagában nem
eléggé életképes, másokra van utalva.
Az ember közösségi igényeit csak akkor
elégítheti ki, ha nagyobb közösségekbe tartozik. Ilyen nagyobb közösség a
nemzet és az egyház:
A nemzet tagjait a vérségi köteléken
túl, a nyelvi és kulturális értékei mellett, még a történelme, hagyományai, a
közös haza és élete fogja össze. – A nemzetek feletti közösség az Egyház.
a) A közösség nem
csupán tömeg, hanem önkéntes, szabad döntés alapján jön létre.
b) A különböző
személyiségű tagok összetartozási alapja: Krisztus!
c) A közösség
akkor közösség, ha mindenki tudatosan tartozik hozzá.
d) A közösségnek
van sajátos nyelvezete, élete, imaformája, értéke.
e) Nem profán
foglalkozás köti a tagokat egymáshoz, bár ezekkel is foglalkozhat.
f) Közösségnek egy
célja van – keresztény hitünk közös megélése – szeretet közösségben lenni
Istennel.
g) Bár sokan nem
ebben a szellemben nevelkedtek, ettől még tudnánk másképp nevelni
gyermekeink.
h) Számunkra mi jelenti a legnagyobb kihívást? (a közösség fogalmának
elfogadásában.)
B. Jézusi közösség
1.
A hangsúly - nyilván Jézus
személye. Ő miatta létezik a közösség.
2.
A közösség célja nem más mint Jézus célja: az emberek
üdvözítése és Isten dicsőítése.
3.
A közösség nyelvezete nem más mint az evangélium
nyelvezete - Jézusé.
4.
A közösségi foglalkozás nem mást, mint az evangéliumban
található értékek. A szeretet gyakorlása, az irgalmasság testi- lelki
cselekedetei.
5. Hogyan lehet
kialakítani? Neveléssel, szoktatással. Közös munka és étkezés összekovácsolnak.
C. Az Eucharisztia
1. Az Utolsó vacsorán Jézus nem valamit, hanem önmagát adta
ajándékul (úgy szeretlek, majd megeszlek) – a közösség magát adja egymásnak
ajándékul (tehetségek, talentumok megosztása, lelki támogatás, bátorítás,
egymással törődés).
2. Jézus imádkozott az egységért, az Eucharisztia egységbe formál minket Jézussal és egymással. Minden
közösségi tag, Krisztus tagja. Nem mindegy, hogyan tekintünk egymásra, hogyan
beszélünk egymásról.
3. Jézus kezébe vette a kenyeret - mit engedünk, hogy Jézus kézébe vegyen életünkből?
4. Jézus megáldotta - hálát adott érte - ebből is élünk. Példát adott, hogy mi is
hasonlóképpen vegyük életünk egyszerű eseményeit, és adjunk hálát, mert a hála
átalakítja az ember szemléletét.
5. Megtörte - megosztotta. Ez a közösség életéhez tartozik, mert Jézus nem csak egy embert éltetett.
Mi mitől félünk?
6. Adta - másokért, másoknak. Ez Jézus egyik
központi témája. A hitünk sem magánügy. A szentségeket közösségben éljük meg
- tanúságot teszünk arról, hogy Jézusi
közösség akarunk lenni. Ezek után nem tekinthetünk más emberekre csak profán
szemlélettel, hanem segítségével megláthatjuk a másik emberben Krisztust.
D. Ma minket is meghív az Úr
1. Ezek a szempontok hogyan érintik családi életedet? Ne
külön-külön imádkozzatok, hanem együtt.
2. Az asztal legyen közösségi asztal, ahol a család
összegyűlik. Így az Eucharisztia asztal kap hangsúlyt.
3. Hitünkkel másokat is megerősíteni. Hogyan lehetne
otthon megosztani hitünket, ajándékunkat, tehetségünket, örömeinket?
4. Az elsőáldozási liturgiát úgy tervezzük, hogy a
közösség, mint egy család élje meg: gyerekek, szülők, pap, kántor, hittanár,
tanítók.
**
5. SZENTÁLDOZÁS ÉS A CSALÁD EGYSÉGE – Az elsőáldozás napja
A.
A téma rövid
áttekintése
1.Az elsőáldozás hogyan lehet családi ünnep:
1.Mi kerüljön
központba - mivel nem érdemes foglalkozni.
2.Mitől ünnep az
ünnep?
3.Hogyan tovább?
(Olvasásra - ApCsel 6,1-7 - a közös imák, liturgiák, közösségi élet.)
B. MI HOGYAN KÉSZÜLJÜNK
- A család általában hogyan ünnepel? Ki tervez? Ki készít, mit? Beszéltek
már ezekről?
- Mik a zavaros tényezők az ünnepekén? Hogyan kerülnek oda? Miért zavarnak?
Hogyan lehetne ezeket jobban kezelni?
- Jó lenne, ha a család minden tagja kifejezné, hogy Jézus számukra mit
jelent. Milyen volt a szülők elsőáldozása? Ez is az ünnepélyhez tartozzon, hogy
az ünnep ne vegyen túl profán jelleget.
- Most praktikus dolgokról kell beszélni: hogyan lehetne kikerülni az őrült
tempót az ünnepélyes napon. Például - készítsük ki a ruhákat korábban. Főzzünk
egyszerűen, ha lehet valamit közösen. Mindent nem tudunk befejezni, abba kell
hagyni... Többen ezért is vendéglőbe mennek.
- Vigyázzunk az ajándékozással! Mi milyen más ajándékot adhatunk, amikor
maga Jézus az ajándék?
- Az öltözet legyen egyszerű, székely ruha! A cipő se legyen új, hogy a
gyermek figyelme ne arra irányuljon, hogy szoros a szép cipő; hagyjuk el a sok
jó tanácsot (aztán a fejedet, ne beszélj!); a kezükbe ne tegyünk tárgyakat:
könyvecskét, rózsafüzért, stb.
- A gyerek reggelizzen a szokásos módon 9 óráig valamit, hogy ne ájuljon
el. Szegények izgulnak. Vigyázzunk rájuk.
- Jézus ne kerüljön ki a figyelmünkből. Ő és a gyerek fontos. Vitatkozások,
csaták megvívásai helyett beszéljetek saját emlékeitekről, már az első
áldozást illetően.
- Szombat este a gyerekek megköszönik a családnak a sok-sok szeretetet és
bocsánatot kérnek azért, hogy néha szomorúságot okoztak. Ezt vegyék komolyan.
És köszönjék meg, hogy több a jó bennük, és néha ha idegesek voltak akkor is
szerették, és ezért önök is bocsánatot kérnek.
- Legyen nyugalom az ünnepélyes napon.
- A fotók készítése: mise alatta
a kórusból lehet, de ne villogtassunk, főleg az áldozás alatt! Ki szeretné,
hogy tátott szájjal fotózzák le? Hagyjuk meg a gyerekeknek az első találkozás
örömét.
- Otthon a díszítés legyen
egyszerű. Az asztalnál az ünnepelttel együtt kezdjék az asztali áldást, az
imát.
C.
HOGYAN TOVÁBB?
1. A keresztény élet állandó
folyamat. Növekedés a kegyelmi életben, addig a napig, amíg minden fenntartás nélkül
magunkat a minket szerető Istennek adjuk.
2. Jézussal való találkozás
számunkra mindig ünnep. Legyen a vasárnap az Úr napja.
Járjon hittanórára, a hitben legyen növekedés, legyen folytatás.
3. Az első áldozás jó alkalom, hogy
megbocsássanak és bocsánatot kérjenek testvértől, rokontól, szomszédtól. Ez fejezné ki igazán az egységet a családdokkal, a közösséggel.
Mindig arra törekedtem, ne csak a gyerekek érezzék jól magukat, hanem én
is. Érezzük egymást a nagy családban.
D. UTOLSÓ PRAKTIKUS TUDNIVALÓK
1. Május 4-én és május 18-án szombaton 5 órától a gyerekek gyónása. 6
órától a családok, keresztszülők gyónása.
2. Május 5-én és 19-én vasárnap
10 órakor kezdődik a szentmise. Előtte fél órával kell elindulni a plébániára,
ahonnan ünnepélyes bevonulást tartunk.
3. A szentmise végén csoport képet készítünk és utána az ünnepélyes reggeli
(tejeskávé és kalács). Majd átveszik a bekeretezett elsőáldozási képet, amit
otthon a gyermekszobában kell elhelyezni.
4. A koszorút és a mirtuszt szombaton adjuk át a gyerekeknek. Támogatásként
50 lejt kérünk, ha módjukban áll.
Megköszönöm,
hogy megbecsülték gyermekeik felkészülését és részt vettek e
találkozón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése