Csíkszereda Nagy
Lajos király uralkodása alatt létesült 1350 körül, mint Csík szék új vásáros
helye. Sarlós Boldogasszony kápolnáját a 14. század végén építették. Ettől
fogva a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott.
Az erdélyi
püspökök többször tartottak vizitációt a 18. század elején. Báró Szalai Sztoyka
Zsigmond Antal püspök 1751 januárjában plébániává nyilvánította Csíkszeredát,
mivel a város patronátus szerepet vállalt. Nyomban új templom építésébe
kezdtek, amit 1758-ban Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szenteltek
fel. Ez évszámot jegyezték fel a templom déli bejáratánál.
A templomban
kezdetben három oltár volt. A barokk stílusú főoltár a Szent Kereszt
tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és
festmény. Két oldalán a Fájdalmas Anya és Szent János apostol festett faszobra
áll. Az oltár felett az utolsó vacsora képe van. A templom két mellékoltár volt,
Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képével.
A 20. század elején a
festményeket kicserélték Tirolban készült Jézus Szíve és Szűz Mária szobrával.
A
barokk oltárral egykorú a szószék. Hangvetőjén fiókáit tápláló pelikánnal. Mellvédjét
középen az ítélő Krisztus, két oldalt pedig a négy evangélista olajképe
díszíti. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a kialakított
helyekre.
A templom mögé épített
kántori, harangozói lakás és egykori iskola, valamint a plébánia és gazdasági
épületei az 1916-os román betöréskor a város házaival együtt elégett. A
pusztítást csak a Szent Kereszt templom vészelte át.
Templombúcsunk és örökös
szentségimádásunk szeptember 14-én, szombaton van.
Délelőtt ½ 11 órakor és este 7 órakor.
A de. misén Ft. Csedő
István ny. plébános prédikál.
Az esti misén P. Bátor Botond ezüstmisés pálos
atya.
Örökös szentségimádást reggel 8-10 óráig,
és 12-18 óráig tartjuk a Szent Kereszt templomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése