E helyet Isten megszenteli - Csúcs Mária
Ünnepel a Makovecz Imre tervezte csíkszeredai templom
A Millenniumi templom búcsúünnepére készül a
csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség. Nyolc évvel ezelőtt, 2003. október
18-án szentelték fel Boldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.
Emlékeimben él nemcsak a felszentelés ünnepe, hanem a templom építésének számos
mozzanata is. Sokszor eszembe jutottak azok a pillanatok, amelyek a tervezőhöz,
a nemrég elhunyt Makovecz Imre építészhez kapcsolódnak. A világszerte elismert
művész büszke volt e munkájára, nemcsak azért, mert alkotásáról a szakmabeliek
elismeréssel szólnak, hanem azért is, mert a csíki közösség örömmel fogadta,
szereti azt.
Makovecz Imrét még az 1990-es évek elején
kérték fel Csíkszereda főtérén egy új templom tervezésére, de a felkérést
később lemondták, tudtuk meg Darvas-Kozma József esperestől, akit 2000-ben
nevezték ki a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség plébánosává. Ő akkor
erkölcsi kötelességének tekintette a régi csűrtemplom helyére újat építtetni,
és úgy döntött, Makoveczet kéri fel a munkára. „Telefonon kerestem meg, kértem
egy negyedórás találkozót tőle. Abból két és fél óra lett” – emlékezett vissza
a budapesti építésszel való első találkozójára az esperes. Akkor azt kérte a
tervezőtől, hogy „olyan millenniumi templomot tervezzen, amely tükrözze
nemzetünk ezeréves múltját, és a II. vatikáni zsinat szellemében azt is
kifejezze, hogy mi egy közösség vagyunk, egy család Jézus Krisztus körül. Így
született meg a két tornyán évszázadokat jelölő öt-öt kereszttel díszített,
belső terében központi oltáros, centrális teret alkotó templom. Imre bátyánk
értette a gondolatainkat.
Mi értettük az ő nyelvét, egymásra találtunk!
És tudta azt, hogy nem vagyunk gazdagok, ráadásul akkor a pénz is
elértéktelenedett. Munkáját ingyen, ajándékba adta. Azért, hogy az akkori
szabályok szerint a tervet se kelljen itthon honosíttatni, egyik csíkszeredai
tanítványa és munkatársa, Bogos Ernő tervező vállalta a vele való
együttműködést. Ez költség- és egyben időkímélő döntés is volt.”
Makovecz Imre szívesen fogadta a csíkiak
felkérését. Erről egy évtizeddel ezelőtt készített interjúnkban beszélt: „Egy
anyaországinak, ha bevallja, ha nem, van egy keserű vonzódása azokhoz, akik már
nem az ő országában élnek, de akiket a testvéreinek tud. Ha az embert így
megkeresik, nem bír pénzt kérni. Elsősorban a papnak kell gratulálnom. Annak az
elszánt, kiváló esperesnek, aki ezt a templomot minden körülmények között meg
akarta építeni. Felmérte a szükségességét, és nem volt nehéz dolga, mert
tódulnak ide a hívek. Sokkal több ember akar az Isten házába bejutni, mint
amennyi befér abba a kicsi műemlék templomocskába és a fűtetlen-széljárta
színbe, ahol a -30 fokos hidegben is fohászkodtak.”
A tervező a Millenniumi templom és a régi
műemléktemplom közötti kapcsolatot is fontos szempontként kezelte. A
templomszentelés előestéjén készített interjúban elmondta: „A Millenniumi
templom főbejárata a régi templom kereszttengelyében van abból a célból,
hogy a nagy búcsúnapokon, ünnepeken a két templom közös tudjon lenni. Ez
nem olyan mértékben sikerült, mint ahogy szerettem volna, mert én eredetileg a
templomot sokkal közelebb terveztem a régihez. De egy műemlékes megakadályozta.
Most már nem érdekel, akkor nagyon dühös voltam érte. Nagyon szeretném, ha
a most közös cinteremfal által egy nagyon határozottan kiemelt, szent
terület alakuljon itt ki, ahová bármikor bejöhetnek az emberek és nyugodt perceket,
fél órát eltölthessenek egy zajos, nyüzsgő, örökösen futkosó élet kellős
közepén. Szeretném, ha ez a templom egy ilyen sziget tudna lenni egy olyan
zsákutcának tűnő rohanásban, amely a globalizációs világfolyamat. Ezért
szükség van egy olyan helyre, amit ráadásul Isten megszáll és megszentel.” (Vasárnap 201-oktober-23/351.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése