Október 23-án tisztelettel emlékezünk az 1956-os magyar
forradalom és szabadságharc résztvevőire és mártírjaira. A II. világháborút
követő években 1948-ig elviselték az orosz uralmat, és azt akarták, hogy a
szovjet csapatok hagyják el az országot. Pater Petrus ferences pap rózsafüzér
hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen. Kérte, hogy az osztrákok 10%-a, 700.000
ember naponta imádkozza a rózsafüzért. Ennyi ember jelentkezett is. Hét éven át
kitartóan imádkoztak, és 1955. május 13-án, a fatimai jelenés évfordulóján a
szovjet csapatok egyszerűen elhagyták az országot. Ez a tény még jobban
fellelkesítette a szabadságszerető magyar népet, és 1956. október 23-án
kimondta: Le a zsarnoksággal! Elég volt!
Magyarországot a nyugati hatalmak elárulták. Az USA, Nagy-Britannia és
Franciaország arról biztosították a szovjet politikai vezetést, hogy nem
nyújtanak segítséget az új magyar kormánynak. Ezért a szovjet csapatok november
4-én hadüzenet nélkül háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel
szemben, Magyarország több napon át folytatott hősi szabadságharca november
11-én végképp elbukott. 25.000 ember életét áldozta, negyedmillió polgár pedig
külföldre menekült. Az eltiport szabadságharcot brutális megtorlás követte, s a
zsarnokok bosszúja kiterjedt a Kárpát-medencére.
Ahogy a nóta mondja: Jegenyefák nem nőnek az égig – a
kommunista diktatúra sem tarthat örökké. Így érkezett el az 1989-es fordulat, a
vasfüggöny-vágás, majd 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor
Silov altábornagy elhagyta az országot.
A magyar nép óhajtotta eredményeket az elkövetkező évtized sem hozta meg,
mert egy láthatatlan politikai és gazdasági hatalom, a pénzvilág gyarmatosítói kinyújtották
fojtogató karjaikat. Magyarország kormányának ezekkel kellett farkas szemet
néznie.
2010. június 10-én, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a magyar gazdaság talpra állítására, amely terv a banki különadó bevezetését is tartalmazta. Azóta a háttérhatalom sokoldalú támadása folyik Magyarország ellen. Ezért új szabadságharcot vív a magyar kormány, melyet népünk többsége háromszor is megerősített.
2010. június 10-én, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a magyar gazdaság talpra állítására, amely terv a banki különadó bevezetését is tartalmazta. Azóta a háttérhatalom sokoldalú támadása folyik Magyarország ellen. Ezért új szabadságharcot vív a magyar kormány, melyet népünk többsége háromszor is megerősített.
Ferenc pápa már 2014-ben a FAO főigazgatójának címzett üzenetében elítélte
a nyereségre hajtók által elkövetett spekulációkat, és hangsúlyozta: ahhoz,
hogy leküzdjék az éhséget a világban, meg kell változtatni a fejlesztési
politikákat és a piaci szabályokat. „Meddig fogjuk még védeni azokat a termelési
és fogyasztási rendszereket, amelyek a világ lakosságának nagy részétől
megtagadják még a gazdagok asztaláról lehulló morzsákat is?” – „Elérkezett az ideje annak, hogy ne a piac
alakulására, hanem a személyekre és közösségekre gondoljunk elsősorban. Meg
kellene változtatni a munkáról, a gazdasági tevékenység célkitűzéséről, az
élelmiszer-termelésről és a környezetvédelemről alkotott nézeteinket is. Ez
talán az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban békés jövőt építsünk, amelyet
azonban ma az élelmezési bizonytalanság fenyeget.”
A Gloria Victis megköveteli, hogy becsületes munkával és imádsággal támogassuk népünk hű vezetőit,
s az 1956-os magyar
hősökre és mártírokra emlékezzünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése