Szelektív-e az advent?

Krisztus király napján a nagymisét a moldvai magyarok egy csoportjával, pontosabban a Csíkfalváról jött testvéreinkkel, a városunkban lakó vagy tanuló moldvai magyarokkal és híveinkkel közösen mutattuk be. Plébániánk is igyekszik segíteni a moldvai magyaroknak (csángóknak). Az idén is, úgy mint tavaly, megtartottuk a pusztinai gyerekek két hetes oktató-nevelő táborát. A városunkban hagyományos Csángó Nap szervezői is vagyunk. A szentmisén begyűlt adományt, 1205 lejt a Csíkfalvi Csángó Rádió működtetésére átadtunk. A Csángó Nap rendezvényéről az egyik csíki lap is beszámolt, de arról hogy szentmisével kezdtük, ezt talán szelektív módon kihagyta, pedig a számokat nézve is az ezer hívő jelenlétével megtartott szentmise a rendezvény kiemelkedő része volt. Híveink most is láthatják, hogy a sajtó mennyire nem szolgálja az igazságos tájékoztatást. Az amerikai sajtókirály, Pulitzer József jelszavától messzire járnak: pontosság, tömörség! „Egy újságnak a hitelesség az, ami nőnek az erény”. – A Hit évében, „a ’hit kapuja’, amely az Istennel való közösségre vezet bennünket, és lehetővé teszi az ő Egyházába való belépést, mindig nyitva áll számunkra. Ezt a küszöböt akkor fogjuk átlépni, ha Isten Igéjének hirdetése nyomán a szív átformálódik a kegyelem átalakító erejében. Belépni ezen a kapun azt jelenti, hogy egy életre útra kelünk. A kiindulópont a keresztség, amely által Istent Atyánknak szólíthatjuk, és a halálon át az örök életbe való belépés az a cél, amely az Úr Jézus feltámadásának a gyümölcse, aki a Szentlélek ajándékai által akarta az ő dicsőségébe részesíteni mindazokat, akik hisznek őbenne.” 

Az egyházi év kapuja az Advent. Számunkra szent időszak, a felismerés, a megfontolás, a döntés, a cselekvés és a találkozás ideje. Életünk itt a földön az örök adventben, azaz a már eljött és a visszatérő Jézus várásában, kimondhatatlan misztériumának ünneplésében bontakozik ki. Az átfogó virrasztás és készülődés alapja Isten ígérete (Jer 33, 14-16). A bűnbeeséskor, még az Édenben hangzott el Isten nagy ígérete, ami az üdvösségre vonatkozott, hogy megszabadít a kísértőtől, a bűnös állapottól, a haláltól és örök életet ad. Ennek beteljesülése felé fontos isteni ígéret a babiloni fogságban élőknek így szólt: „Igaz sarjat támasztok  Dávidnak, aki jogot és igazságot teremt.” Megigazít, jogcímet ad az üdvösségre. Ez a jövendölés Jézus Krisztus megváltásával beteljesedett. Ő alapította meg Isten újszövetségi népét, az Egyházat, és kegyelem által éltet, hogy Istenhez méltóan tudjunk élni és felkészülni a Szentháromságos életre. Szentek leszünk, ha Krisztussal járunk, ha életünket adjuk másoknak és másokért (1Tessz 3,12—4.2). Az Egyház adventjének és beteljesedésének kísérő jelenségeit, az idők jeleit a keresztény ember képes felismeri (Lk 21,25-28, 34-36), ezért tudatosan él és nem feledkezik meg az égiekről. Megvívja benső csatáit a közönnyel, a bűnökkel szemben. Munkáját végezi, imádkozik, szentségekhez járul és reménységgel tekint a Krisztussal való találkozásra, aki a hűségeseknek a megváltást hozza. Az advent mindenkinek szól, csak más a vége! 

„Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben.” 1Tessz 3,12