Minden
választás egy, egy reménysugár a mai kaotikus életet élő emberek ritka
napjaiban! Ezek a reménysugarak ritkán felragyognak, mint a ritka kövek,
melyek azért drágák mert ritkák. A legtöbb ilyen reménysugarak sajnos
idővel elhalványodnak, kihunynak, majd a végén sötétté válnak, mint a
sötét anyag, amely a világegyetemünk túlnyomó többségét alkotja.
Azért jók ezek a választások négyévenként, mert ha nem is következnek be
érdembeli változások, vagy csak nagyon kevés arányban, de legalább
reménnyel táplálják az elcsüggedt, belefásult embereket ciklikusan,
újabb négy esztendőn keresztül!
Egy ilyen reménysugár volt számomra marosvásárhelyi összefogás Soós
Zoltán független jelölt személyében az idei önkormányzati választásokon,
amely a napokba ért oly gyászos véget a magyarság számára.
Mertem remélni, hogy Székelyföld fővárosának végre és újra olyan
vezetősége lesz, amely nem tönkretenni akarja a székely-magyar
értékeket, mint a jelenlegi, hanem megőrizni és tovább fejleszteni
azokat. De sajnos ezt a reménysugarat, is mint megannyi mást a huszonhat
év alatt, magába szippantotta a sötétség, amely nem szívleli, de
egyenesen gyűlöli a fényt!
Maradtak tehát az urak Székelyföld fővárosában a gyarmatosítóink azért,
hogy tovább folytassák értékeink elsorvasztását. Mert, ahogy a sötétség
gyűlöli a fényt úgy gyűlöli és rettegi az igénytelenség a magasabb
szintűséget és fejlett emberi értékeket!
Most mi sebeinket nyalogatjuk és felelősöket keresünk, amiért, vagy
akikért elveszítettünk egy egyébként nem kilátástalan csatát!
Elhallgatván, hogy közöttünk is megtalálhatók azok! Hát persze, hogy egy
Romániának nevezett országban történhetnek választási csalások és
történtek is! Csakhogy a csalás, lopás és hazugság egyeseknél évszázados
tradícióknak számítanak, amit művészi szintre emeltek, hogy képtelenek
vagyunk leleplezni azokat.
Az első személy, ha többes, ha egyes szám ritkán ismeri el a kudarc felelősségét, akkor is, ha az részleges.
Dorin Florea régi-új polgármester már elő is vette a sokat hangoztatott
gyermeteg és átgondolatlan, de román oldalon meggyőzően ható védekező
eszközét miszerint:
- Soós Zoltán polgármesterjelölt nem szereti a románokat és azért talál
ki ilyen rágalmakat és ismét szabad utat ad „szegregációs” érzelmeinek!
Az első állítására támad egy olyan érzésünk, mint amikor rabló kiált
pandúrt. Mivel Dorin Florea nem egyszer adta tanúbizonyságát
rendeleteivel és kijelentéseivel magyarellenes (enyhén szólva)
intoleranciájának! Egyébként a két nép közötti viszonynak nem a szeretet
a fontos tényezője, hanem egyelőre csak a megértés és a békés egymás
mellett élés!
A szegregációval kapcsolatos álláspontomat már többször kifejezésre juttattam:
Mi székelyek nem szegregálódunk, hanem túlélünk, megőrizni próbáljuk
nyelvi, kulturális, vallási, történelmi, s atöbbi értékeinket. Amelyeket
a hetven éve sincs, erőszakkal betelepített gyarmatosítók minden
igyekezetükkel próbálnak eltüntetni, hogy írmagja se maradjon a
székely-magyarok emlékének!
A szegregáció latin eredetű szó, jelentése elválás, elkülönülés
valamilyen szempont alapján! Mi székelyek tehát nem bírunk onnan
elkülönülni ahol soha nem alkottunk egységet, ez értelmét veszítette! A
románokkal pedig végkép nem alkothattunk egységet már, csak azért sem
mert különböző nemzetiségűek vagyunk az, azt meghatározó kritériumok
alapján! És ha ez nem lenne, elég hivatkozhatunk ama demokratikus
jogunkra, miszerint jogunkban áll azokkal az emberekkel élni együtt,
akikkel mi akarunk, az ellenkezőjére senki nem kényszeríthet!
Véleményem az, hogy a szóban forgó polgármestert feljelenteni nem
érdemes sem törvényes eljárást indítani ellene mivel a legnagyobb
valószínűséggel megúszna bármilyen eljárást! Legalábbis egy négyéves
mandátum erejéig biztosan meg, és az alatt az idő alatt más polgármester
jelöltet állítana a román hatalom!
A székelyek fővárosának román kézre való juttatása komoly munkájában és
nagy erőfeszítésében került a román államnak. Azon kívül egy
százhuszonhétezres város különösen akkor, ha egy belső ellenség
központja, többet ér az országnak, mint egy négy éves pereskedés,
aktatologatás! Ezzel a szemponttal majd a DNA is egyet fog érteni
Most térjünk vissza az egyes szám első és többes szám ugyancsak első
személyre, akik soha nem felelősek semmilyen bakiért. Ha a vásárhelyi
magyarok az urnák előtt való megjelenésük létfontosságának teljes
tudatában, nemcsak negyvenöt százalékban jelentek volna meg, hanem
legalább hetven százalékban. Akkor most nem kellene óvni, jelentgetni,
perelni, mert a csalásnak is van egy határa!
Levonva tehát a végső következtetést, úgy a román, mint a magyar
szavazók akarták Dorin Floreát polgármesternek, akkor nekünk
kívülállóknak tisztelnünk kell az akaratukat vagy legalább belenyugodni
abban! Ahogy Farcádi Botond fogalmazott: „A távolmaradás is választás,
még ha rossz, is”, kedves vásárhelyiek!
A kommentekben olvastam egy önmagát igazoló, lelkiismeretét nyugtató,
választójogával nem élő kifogását, miszerint Soós Zoltán
polgármesterjelölt a Vidám Vasárnap felekezethez tartozna vallásilag. Én
nem ismerem, közelebbről az urat ezért nem tudok ehhez az értesüléshez
hozzászólni, de ez, egy ilyen dologban nem szabadna, számítson. Nem csak
nevetséges, hanem kicsinyes földhözragadt gondolkodásnak tartom! Nem
mindegy az ki, hogyan imádja az Istenét, ha még melléje keresztény is?
Vagy ha már nyakig süllyedtél a mocsárba nem mindegy neked, hogy
szamárfarkat nyújtanak e feléd megmentésedre vagy pedig selyemkötelet?
Nem lehet egy ember ennyire cincéres, amikor saját sorsa a tét!
Ezért a vereségért „én” vagy „mi”, egyes szám, és többes szám első
személyei is felelősek vagyunk okoskodásunk, tunyaságunk,
nemtörődömségünk és kikezeletlen Stockholmi szindrómánk miatt!
Sebők Mihály
erdély ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése