Pascal, a híres
francia matematikus és lelki író azt állapította meg: „Csak kétféle ember van:
az igaz, aki azonban magát bűnösnek vallja; és a bűnös, aki pedig magát igaznak
tartja.” A keresztény nemcsak Pascal megállapítását érti, hanem azt is, hogy az
Istenhez térni nem akaró ember, mások igaz voltát sem akarja elfogadni.
Egykor Athén
legjelesebb férfiját, Aristidest, akit „igazságosnak” neveztek, irigyei azzal
vádolták meg, hogy egyeduralkodó akar lenni, ezért tízévi számkivetésre
ítélték. Ezt az ítéletet az ún.
„cserépszavazással” mondták ki. Aki Aristides kiutasítása mellett foglalt
állást, az Aristides nevét felírta egy cserépdarabra, és a piacon letette egy
erre kijelölt helyre.
Történt, hogy egy
ember, aki közvetlenül Aristides mellett állt, mégis ellene szavazott. Írni
ugyan nem tudott, ezért Aristideshez fordult, és őt kérte meg, hogy írja rá egy
cserépdarabra az Aristides nevet. Aristides teljesítette kérését, de egyúttal
megkérdezte: Bántott téged valaha Aristides?
Nem – felelte az
illető.
Hát akkor miért
szavazol ellene?
Mert nem tudom
elviselni, hogy őt „igazságosnak” nevezik.
Arra sincs más
magyarázat, mint az, hogy az irigység nem tudja elviselni a jót.
Csak bűneink
beismerésével és Isten kegyelmével lehet józan közszellemet kialakítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése