A világon elsőként Magyarországon épült meg ...

A budaörsi Szeplőtelen Fogantatás kápolna ma

Magyarországon áll az a kápolna, amely a világon először viselte a Szeplőtelen fogantatás nevet. Ez is Hungarikum!

A budaörsi Wendler Ferenc, a Kőhegyen álló Szeplőtelen Fogantatás kápolnának az alapítója és felépítője. Wendler Ferenc 1815. június 29-én született Budaörsön. A Wendler család 1788-tól egészen a kitelepítésig rendben tartotta és díszítette az első budaörsi Úrnapi kápolnát. A budaörsi Kőhegy legmagasabb sziklatömbjén, amelyhez pogány szokások fűződtek, Wendler Ferenc egy üveg lámpást helyezett el, amelyet rendszeresen meggyújtott, hogy a krisztusi fény világítson az éjszakában. Az első alkalommal akkora pofont kapott a gonosztól, hogy még a kalapja is leesett a fejéről. Kalapját soha többé nem találta meg.

Wendler Ferenc, szülei halála után folytatni akarta az Úrnapi kápolna díszítését. A kápolna körüli feladatokat végül hozzátartozói kapták meg, ő megelégedett azzal, hogy évente Szent Péter-Pál napján a budaörsi templom főoltárát gyertyákkal díszíthette. Nyolc éven át, 1838 és 1846 között végezte a díszítést, mert rokonai átvették tőle. Szomorúan feküdt le. 1847. június 29-én éjszakai látomásban megjelent másodszor Szűzanya, amely kihatással volt későbbi életére is: a Kőhegyen, egy csipkerózsabokor előtt ásott, és minden rózsában Szűz Mária mosolygós arcát látta. A rózsa levelein élesen olvashatóvá vált: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Következő éjjel, egy zöld úrnapi kápolnát látott, amelyet ő és későbbi felesége, Hartmeyer Rozália díszítettek. A kápolna a díszítés alatt egyre nagyobb lett. 

Ferencnek még többször megjelent a Szűzanya, egy alkalommal abban a formában, ahogy szoborként is ábrázolják őt, egy liliommal a kezében. 1849-ben egy jelenésben Szűz Mária kiterítette köpenyét és védelmezően föléje tartotta. Ekkor megkérdezte Szűz Máriát, hogy szolgálhatja-e, a Szűzanya mosolyogva igent mondott. 

Wendler Ferenc

1853. július 15-én délután fél négykor – abban az órában, amelyben pontosan kilenc éve édesanyja halt meg – Wendler Ferenc közel érezte a halált magához. A vályogfejtő, amelyben éppen dolgozott beomlott és betemette őt. Az ott lévő hat személy már nem hitt abban, hogy meg lehet őt menteni. Abban a hiszemben voltak, hogy már csak a holttestét fogják kiásni. Nagy csodálkozásukra sebesülés nélkül, élve került elő az óriási földtömeg alól. Életét – mondta Ferenc – csupán a Szűzanyának köszönheti, aki köpenyével megvédte őt.

Ettől kezdve nem találta belső nyugalmát. 1854. június 29-én és az ezt követő éjszakán újra Szűz Mária jelent meg. Arra gondolt, hogy a Szűzanyának tervei vannak vele. Neve napján, ugyanez év december 3-án, felment Antal nevű fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten anyjának arcát megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre, Mária a rózsákon” – mondta a fivérének. Ferenc és felesége úgy határoztak, hogy kápolnát építenek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Tervébe beavatta testvérét is. Ezen a napon felkereste a község plébánosát, Brunner Jánost, és elmesélte neki visszatérő álmait és elmondta terveit is. A plébános le akarta beszélni a kápolna építéséről, elmondta a nehézségeket, melyek egy ilyen vállalkozással együtt járnak. Brunner plébános szerint a szegény földműves nem tudja tervét megvalósítani, és át kellene gondolnia az egészet alaposabban.

Ferenc másnap, 1854. december 4-én fiával, Andrással kint ült az udvaron. Hirtelen elsápadt, felállt és gyorsan beszaladt a házba. Miután újra előkerült, elmesélte, hogy az ördög jelent meg előtte és azt mondta: „Egy szegény ember nem tud ehhez a vállalkozáshoz elegendő pénzt összeszedni, és így tervének megvalósítása egész családját nyomorba döntené. Akassza inkább fel magát, ahelyett, hogy Isten anyjának kápolnát épít.”

Ferencnek eszébe jutott az első és a második eset, amikor az ördög a csipkebokor megjelölésekor pofon csapta. Most harmadszor azért fenyegetőzött az ördög, mivel nem tetszett neki az ájtatos terv. De hiábavaló volt a gonosz minden próbálkozása, Ferencet nem lehetett tervétől eltéríteni.

A Mindenszentek litániáját imádkozta, és Szent Mihály arkangyalhoz könyörgött. Buzgó és áhítatos imájával ellenállt az ördög harmadik kísértésének is. Vigasztalta magát a gondolattal, hogy „mily óriási művet kezd majd el, hány lélek tér majd meg a kápolnában, hány léleknek segít majd a tisztítótűzben...”

Újra felkereste Brunner plébánost, és elmesélte neki a történteket. Brunner János figyelmesen hallgatta Ferencet, már nem lebeszélni akarta őt a terveiről, hanem asztalhoz ült és azonnal levelet írt Rómába. A levélírás alatt afelől is megkérdezte Ferencet, kinek a tiszteletére óhajtja a kápolnát felépíteni. Ferenc válaszolt: „A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, Mária a rózsákon. Így láttam Őt a jelenésben.” Erre a pap csodálkozva megkérdezte őt: „Kitől tudja ön, hogy ez valóban a Szeplőtelen Fogantatás volt?” - Wendler válasza: „A rózsaleveleken állt: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Ennek tiszteletére kívánom a kápolnát felépíteni.”

IX. Pius pápa

Azokban a napokban Rómában összegyűltek a katolikus egyházelöljárói, többek között Scitovszky János esztergomi érsek, bíboros, a Szeplőtelen Szív Társulat alapítója, akinek Brunner atya az esetről beszámolt. Az egyháztörténelem egy jelentős személyisége, IX. Pius pápa 1854. december 8-án üdvtörténeti jelentősége miatt és a hagyomány alapján Mária Szeplőtelen Fogantatását az Ineffabilis Deus bullában ex cathedra döntéssel dogmaként hirdette ki, hogy Mária életének első pillanatától fogva mentes volt az áteredő bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt.

1854. december 20-án nagy tisztelet érte Wendler Ferencet – és rajta keresztül Budaörsöt –, a Szentatya beleegyezésével megépülhet a kápolna. Még ugyanazon a napon Wendler Ferenc és felesége – Brunner János plébános és Weber Gáspár községi bíró jelenlétében –  aláírta a szerződést, kijelentve: „Mária Szeplőtelen Fogantatása tiszteletére a Kőhegy virágokkal teli völgyében nem csupán egy szép kápolnát építünk, hanem azt mindig és állandóan jó állapotban tartjuk. A fenntartásához szükséges költségeket saját vagyonunk, különösen saját lakóházunk fogja fedezni.”

Wendler hozzátartozóival és barátaival megkezdte az előkészületeket a kápolna építéséhez. 1855 tavaszán élénk munka fogadta a Kőhegyre látogatót. 1855. május 5-én Brunner plébános ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. A legnehezebb munka az út megépítése volt, melyen a szükséges anyagot szállították fel a hegyre. Wendler Ferenc egyre nehezebben viselte az ördög üldözését. Egy nap elkeseredésében úgy döntött, öngyilkos lesz. Bezárkózott egy pajtába, és éppen kötelet kötött volna a nyakára, amikor hirtelen világosság lett körülötte. A Szűzanya állt előtte és így szólt: „Te megígérted nekem, hogy örök emléket állítasz! Így tartod a szavad?” Szégyenkezve eldobta a kötelet, és elhatározta, hogy az elkezdett munkát folytatja, és ígéretét amilyen hamar csak lehet, beváltja.

Fia, fiának barátai és még sok falubeli állt segítőkészen Ferenc mellé. Még az iskolás gyerekek is önként hordták fel a téglát a hegyre. Az építők számos csodának voltak szemtanúi. Egy alkalommal a munka alatt egy óriási sziklatömb indult meg. „Szeplőtelen, segíts!” – kiáltással Ferenc megállította a gördülő sziklát.Az építési munkálatok tehát folytatódtak.

Ferenc májusában kapott a Szentszéktől egy Mária-szobrot. Már a láda felbontásakor felkiáltott: „Nem így láttam őt (Máriát) az álmomban!” Miután ezt a szobrot visszaküldte Rómába, IX. Pius pápa csináltatott neki egy másik szobrot, amely már egyezett az álmában megjelent Mária-alakkal. Körülbelül 70 centiméter magas, fából készült szobor volt, amely Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolta kék palástban a tizenkét csillaggal. A Rómából kapott Mária-szobor átmenetileg a templom főoltárára került, és ott is maradt egészen a kápolna felszenteléséig.

A kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás kápolna

A nyár végére elkészült a kápolna. Mikor már álltak a kápolna falai, az ördög azzal fenyegetőzött, hogy egy tüzes kecskével végigvágtat a falakon, és akkora lyukakat ver bele, amekkorákat sohasem lehet majd befalazni. Ferenc nem engedte, hogy megfélemlítsék: fáradhatatlanul tovább épített. Végül már csak a kápolna felszentelése körüli előkészületekkel kellett foglalkoznia. Pontosan nyolc nappal a felszentelés előtt újra megjelent este a gonosz, egy molnárlegény képében, és meg akarta tőle vásárolni a kápolnát. Az ördöggel való találkozásról így ír: „1855. évében, amikor a kápolna már teljesen elkészült, építtetőjét, Wendler Ferencet egy férfi kereste fel és éjszakára fekhelyet kért, fel is ajánlottam neki egyet, majd ezután mondtuk neki, hogy egyen velünk; erre ő azt mondta, hogy ti szegény emberek vagytok, és én annyi pénzt adok nektek, amennyit csak akartok, ha eladjátok nekem a kápolnát; amire én, Wendler Ferenc azt válaszoltam, hogy Isten háza most épült fel és nem eladó, a férfi úgy nézett ki mint egy molnárlegény, és azt mondta, hogy ha Wendler (úr) nekem a kezét nem adja, akkor örökre elveszett ember. Akkor ránéztem gyermekeimre és asszonyomra, majd hirtelen senki sem volt már a szobában. Ők is látták, hogy a férfi az ördög volt maga, emberi alakban.” Ezek a történetek az ördögről ismertek voltak az egész községben.

Végül eljött a nagy nap. Október 15-én, Szent Terézia napján, nagyszabású ünnepség keretében, Peitler Antal pécsi kanonok nyolc pap segédletével felszentelte a budaörsi Kőhegyen az első olyan kápolnát a világon, amely hivatalosan is a „Szeplőtelen Fogantatás” nevet kapta. Tizennyolc fehérbe öltözött leány vitte fel a Kőhegy-i kápolnához Őszentsége, IX. Pius pápa személyes ajándékát, a Mária szobrot a templomból. Tizenkét legény pedig a harangot.

Kápolna a Kőhegyen

Az ünnepi prédikációt a pesti papi szeminárium spirituálisa, Krotky tartotta. Többek között a következőt mondta: „Oh, ti boldog budaörsiek! Községetekből valaki, nevén kell őt neveznem, Wendler Ferenc kitűnt vallásos tevékenységével. Porhüvelye rég az enyészeté lesz, de őt még mindig ismerni fogják. Máriának, a Szeplőtelen Fogantatásnak itt méltó otthona van. Ezt a helyet feljegyezzük, és örökre emlékezetünkben marad.”

A Mária-szobrot a kápolna oltárára állították. Lábainál egy rózsatő, a tizenkét csillagos rózsakoszorú volt, melynek használatát IX. Pius pápa vezette be.

Wendler Ferenc felesége halála után elhatározta, hogy a kápolna melletti sziklába egy barlangot váj, amelyben élete további részét tölti, így a kápolnáról is megfelelően tud gondoskodni. 1872-ben kezdte el kereszt alakú „sziklaotthonát” kiásni, melybe hat év múlva, 1878. február 25-én be is költözött. Ezen a napon volt legfiatalabb lányának az esküvője. A templomi esketési szertartás után Ferenc összeszedte holmiját, és felment a Kőhegyre, ahol életének hátralévő 19 évét - a világtól teljesen elszigetelten Szűz Mária szolgálatában töltötte. 10 év és 51 napig egyáltalán nem ment le a faluba, egyébként is nagyon ritkán. Gyermekei gondoskodtak róla leginkább hideg ételekkel. Békesség lakott szívében, sohasem panaszkodott. Vezekléssel, böjtöléssel és imádkozással töltötte itt remete élete alkonyát, a zajos világtól visszavonultan. Már kész volt megtérni az Úrhoz. Gyermekeivel és unokáival még életében kiásatta sírhelyét a kápolna mögött. Megkapta erre az egyházi engedélyt is, hogy őt ezen a helyen temethetik el. Gyakran nyílt lehetősége áldozásra, mivel szombatonként és néha más napokon is, szentmisét celebráltak a kápolnában.

Wendler Ferenc a barlanglakás előtt

A barlang lakórészében állt egy hosszú láda, mely az ágya volt; azonkívül ott állt még egy tűzhely, egy kis asztal és egy szék; és tíz évvel halála előtt készített egy fakoporsó is. Csizmája volt a párnája, és zsákokkal takarózott. Fekhelye lábánál, a falon egy kereszt, egy rózsafüzér és egy egyszerű szenteltvíztartó lógott.

Ágyán a következő felirat volt olvasható: „Wendler Ferenc itt lakott 1878. február 25 óta. Elhunyt 1897-ben, 82 évesen.”

Wendler Ferenc és Mária kápolnája idővel az egész környéken híressé lett. Mindenhonnan érkeztek látogatók Budaörsre, akik látni akarták az egyszerű embert, akit szentként tiszteltek. A községbeliek mindig szívesen időztek nála és hallgatták őt. Minden gyerek ismerte a szentembert, és az ő jellegzetes kék színű kötött zekéjét. Amikor úgy döntött, hogy kápolnát épít, nem csak abban volt biztos, hogy ezzel Istennek tetsző dolgot cselekszik, hanem abban is, hogy így az épülő kápolna embertársai hasznára és szolgálatára válik.

A kápolnánál számos csodás gyógyulásról számoltak be: Egy pesti, vak asszony itt visszanyerte szeme fényét; egy epilepsziás leány a kegyhelyet gyógyultan hagyta el; egy gyermek, aki nem tudott járni és a kápolnához fel kellett őt vinni, a hazautat már saját lábán tudta megtenni...

Kápolna a II. világháborús károk kijavításakor

Wendler Ferenc, a nép egyszerű gyermeke, akiben a hívő falusi lelkület testesült meg, nagy hatást gyakorolt a világi és egyházi emberek széles köreiben. Személyisége nagy hatással volt a nép lelki életét, és fél évszázadon keresztül zarándokok nagy tömegét hozta mozgásba. Budaörsön és környék azt beszélték, hogy Wendler Ferencet egykor boldoggá vagy szentté avatják.

A második világháború alatt, Magyarország megszállása idején (1944–45) a Kőhegy Szeplőtelen Fogantatás kápolnáján nagy károk keletkeztek. Wendler örökösei 1945-ben rendbe hozták a kápolnát. 

1950. Amit a kommunisták tettek

Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kommunista, istentagadó barbárok megszentségtelenítették a kápolnát és 1950-es évek elején lerombolták... Romokban hevert a barlanglakás és a kápolna is...  

Újraépítésének a gondolata 1996-ban vetődött fel. A kápolna alapkövét 2003. május 5-én rakták le, majd több száz budaörsi részvételével, igen rövid idő alatt felépült. 2003. október 15-én szentelte fel Spányi Antal megyéspüspök. A IX. Pius pápa által küldött Szent Szűz szobor is visszakerült immár az újraépített kápolnába.

 Budaörsi Passió, 1933. június 11.

A budaörsi színpad - a Passió játéktere, amit 1950-ben leromboltak.

Riedl Ferenc tanulmánya alapján, ismertette: Darvas-Kozma József 

Ui. A budaörsi jelenés és a kápolna megelőzte a franciaországi Lourdes-t.  
Mi lehetett volna belőle, ha hittel felkarolták volna? 
A hitetlen barbárok (kommunisták, szocialisták) lerombolták. 
Ma is vannak, akik Magyarország tönkretételén dolgoznak, és mint párttagok vagy parlamenterek még fizetést is kapnak ezért!!! Sátáni világ!

 Segíts a magyar értékek terjesztésében. Ezért  küld el ismerőseidnek e cikket. Köszönöm.

Ajánlom az alábbi bejegyzéseket:

Hungarikum lett a pálos rend is 

Szeplőtelen Fogantatás. 

Legyél útitárs!