A budaörsi Szeplőtelen Fogantatás kápolna ma |
A budaörsi Wendler Ferenc, a Kőhegyen álló
Szeplőtelen Fogantatás kápolnának az alapítója és felépítője. Wendler Ferenc
1815. június 29-én született Budaörsön. A Wendler család 1788-tól egészen a kitelepítésig
rendben tartotta és díszítette az első budaörsi Úrnapi kápolnát. A budaörsi Kőhegy
legmagasabb sziklatömbjén, amelyhez pogány szokások fűződtek, Wendler Ferenc egy
üveg lámpást helyezett el, amelyet rendszeresen meggyújtott, hogy a krisztusi
fény világítson az éjszakában. Az első alkalommal akkora pofont kapott a
gonosztól, hogy még a kalapja is leesett a fejéről. Kalapját soha többé nem
találta meg.
Wendler Ferenc, szülei halála után folytatni akarta
az Úrnapi kápolna díszítését. A kápolna körüli feladatokat végül hozzátartozói
kapták meg, ő megelégedett azzal, hogy évente Szent Péter-Pál napján a budaörsi
templom főoltárát gyertyákkal díszíthette. Nyolc éven át, 1838 és 1846 között
végezte a díszítést, mert rokonai átvették tőle. Szomorúan feküdt le. 1847. június
29-én éjszakai látomásban megjelent másodszor Szűzanya, amely kihatással volt
későbbi életére is: a Kőhegyen, egy csipkerózsabokor előtt ásott, és minden
rózsában Szűz Mária mosolygós arcát látta. A rózsa levelein élesen olvashatóvá
vált: „Én vagyok
a szeplőtelen fogantatás.” Következő éjjel,
egy zöld úrnapi kápolnát látott, amelyet ő és későbbi felesége, Hartmeyer
Rozália díszítettek. A kápolna a díszítés alatt egyre nagyobb lett.
Ferencnek
még többször megjelent a Szűzanya, egy alkalommal abban a formában,
ahogy szoborként is ábrázolják őt, egy liliommal a kezében. 1849-ben egy jelenésben Szűz
Mária kiterítette köpenyét és védelmezően föléje tartotta. Ekkor megkérdezte Szűz
Máriát, hogy szolgálhatja-e, a Szűzanya mosolyogva igent mondott.
Wendler Ferenc |
1853. július
15-én délután fél négykor – abban az órában, amelyben pontosan kilenc éve
édesanyja halt meg – Wendler Ferenc közel érezte a halált magához. A vályogfejtő,
amelyben éppen dolgozott beomlott és betemette őt. Az ott lévő hat személy már
nem hitt abban, hogy meg lehet őt menteni. Abban a hiszemben voltak, hogy már
csak a holttestét fogják kiásni. Nagy csodálkozásukra sebesülés nélkül, élve került
elő az óriási földtömeg alól. Életét – mondta Ferenc – csupán a Szűzanyának
köszönheti, aki köpenyével megvédte őt.
Ettől kezdve nem találta belső nyugalmát. 1854. június 29-én és az ezt
követő éjszakán újra Szűz Mária jelent meg. Arra gondolt, hogy a Szűzanyának
tervei vannak vele. Neve napján, ugyanez év december 3-án, felment Antal nevű
fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten
anyjának arcát megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre,
Mária a rózsákon” – mondta a fivérének. Ferenc és felesége úgy határoztak, hogy
kápolnát építenek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Tervébe beavatta
testvérét is. Ezen a napon felkereste a község plébánosát, Brunner Jánost, és
elmesélte neki visszatérő álmait és elmondta terveit is. A plébános le akarta
beszélni a kápolna építéséről, elmondta a nehézségeket, melyek egy ilyen
vállalkozással együtt járnak. Brunner plébános szerint a szegény földműves nem
tudja tervét megvalósítani, és át kellene gondolnia az egészet alaposabban.
Ferenc másnap, 1854. december 4-én fiával, Andrással kint ült az udvaron.
Hirtelen elsápadt, felállt és gyorsan beszaladt a házba. Miután újra előkerült,
elmesélte, hogy az ördög jelent meg előtte és azt mondta: „Egy szegény ember nem tud ehhez a
vállalkozáshoz elegendő pénzt összeszedni, és így tervének megvalósítása egész
családját nyomorba döntené. Akassza inkább fel magát, ahelyett, hogy Isten
anyjának kápolnát épít.”
Ferencnek eszébe jutott az első és a második eset, amikor
az ördög a csipkebokor megjelölésekor pofon csapta. Most harmadszor azért
fenyegetőzött az ördög, mivel nem tetszett neki az ájtatos terv. De hiábavaló
volt a gonosz minden próbálkozása, Ferencet nem lehetett tervétől eltéríteni.
A Mindenszentek litániáját imádkozta, és Szent Mihály arkangyalhoz
könyörgött. Buzgó és áhítatos imájával ellenállt az ördög harmadik kísértésének
is. Vigasztalta magát a gondolattal, hogy „mily óriási művet kezd majd el, hány
lélek tér majd meg a kápolnában, hány léleknek segít majd a tisztítótűzben...”
Újra felkereste Brunner plébánost, és elmesélte
neki a történteket. Brunner János figyelmesen hallgatta Ferencet, már nem
lebeszélni akarta őt a terveiről, hanem asztalhoz ült és azonnal levelet írt
Rómába. A levélírás alatt afelől is megkérdezte Ferencet, kinek a tiszteletére
óhajtja a kápolnát felépíteni. Ferenc válaszolt: „A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, Mária a
rózsákon. Így láttam Őt a jelenésben.” Erre a pap csodálkozva
megkérdezte őt: „Kitől tudja ön, hogy ez valóban a Szeplőtelen Fogantatás
volt?” - Wendler válasza: „A
rózsaleveleken állt: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Ennek tiszteletére
kívánom a kápolnát felépíteni.”
IX. Pius pápa |
1854. december 20-án nagy tisztelet érte Wendler
Ferencet – és rajta keresztül Budaörsöt –, a Szentatya beleegyezésével
megépülhet a kápolna. Még ugyanazon a napon Wendler Ferenc és felesége –
Brunner János plébános és Weber Gáspár községi bíró jelenlétében – aláírta a szerződést, kijelentve: „Mária Szeplőtelen Fogantatása tiszteletére a Kőhegy
virágokkal teli völgyében nem csupán egy szép kápolnát építünk, hanem azt
mindig és állandóan jó állapotban tartjuk. A fenntartásához szükséges
költségeket saját vagyonunk, különösen saját lakóházunk fogja fedezni.”
Wendler hozzátartozóival és barátaival megkezdte az előkészületeket a
kápolna építéséhez. 1855 tavaszán élénk munka fogadta a Kőhegyre látogatót. 1855.
május 5-én Brunner plébános ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. A legnehezebb munka az
út megépítése volt, melyen a szükséges anyagot szállították fel a hegyre. Wendler
Ferenc egyre nehezebben viselte az ördög üldözését. Egy nap elkeseredésében úgy
döntött, öngyilkos lesz. Bezárkózott egy pajtába, és éppen kötelet kötött volna
a nyakára, amikor hirtelen világosság lett körülötte. A Szűzanya állt előtte és
így szólt: „Te megígérted nekem, hogy örök emléket
állítasz! Így tartod a szavad?” Szégyenkezve eldobta a kötelet,
és elhatározta, hogy az elkezdett munkát folytatja, és ígéretét amilyen hamar
csak lehet, beváltja.
Fia, fiának barátai és még sok falubeli állt segítőkészen Ferenc mellé.
Még az iskolás gyerekek is önként hordták fel a téglát a hegyre. Az építők
számos csodának voltak szemtanúi. Egy alkalommal a munka alatt egy óriási
sziklatömb indult meg. „Szeplőtelen,
segíts!” – kiáltással Ferenc megállította a gördülő sziklát.Az építési
munkálatok tehát folytatódtak.
Ferenc májusában kapott a Szentszéktől egy Mária-szobrot. Már a láda
felbontásakor felkiáltott: „Nem így
láttam őt (Máriát) az álmomban!” Miután ezt a szobrot visszaküldte
Rómába, IX. Pius pápa csináltatott neki egy másik szobrot, amely már egyezett
az álmában megjelent Mária-alakkal. Körülbelül 70 centiméter magas, fából
készült szobor volt, amely Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolta kék palástban a
tizenkét csillaggal. A Rómából kapott Mária-szobor átmenetileg a templom
főoltárára került, és ott is maradt egészen a kápolna felszenteléséig.
A kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás kápolna |
A nyár végére elkészült a kápolna. Mikor már álltak a kápolna falai, az
ördög azzal fenyegetőzött, hogy egy tüzes kecskével végigvágtat a falakon, és
akkora lyukakat ver bele, amekkorákat sohasem lehet majd befalazni. Ferenc nem
engedte, hogy megfélemlítsék: fáradhatatlanul tovább épített. Végül már csak a
kápolna felszentelése körüli előkészületekkel kellett foglalkoznia. Pontosan
nyolc nappal a felszentelés előtt újra megjelent este a gonosz, egy
molnárlegény képében, és meg akarta tőle vásárolni a kápolnát. Az ördöggel való
találkozásról így ír: „1855. évében, amikor a
kápolna már teljesen elkészült, építtetőjét, Wendler Ferencet egy férfi kereste
fel és éjszakára fekhelyet kért, fel is ajánlottam neki egyet, majd ezután
mondtuk neki, hogy egyen velünk; erre ő azt mondta, hogy ti szegény emberek
vagytok, és én annyi pénzt adok nektek, amennyit csak akartok, ha eladjátok
nekem a kápolnát; amire én, Wendler Ferenc azt válaszoltam, hogy Isten háza
most épült fel és nem eladó, a férfi úgy nézett ki mint egy molnárlegény, és
azt mondta, hogy ha Wendler (úr) nekem a kezét nem adja, akkor örökre elveszett
ember. Akkor ránéztem gyermekeimre és asszonyomra, majd hirtelen senki sem volt
már a szobában. Ők is látták, hogy a férfi az ördög volt maga, emberi alakban.” Ezek a történetek az
ördögről ismertek voltak az egész községben.
Végül eljött a nagy nap. Október 15-én, Szent Terézia napján, nagyszabású
ünnepség keretében, Peitler Antal pécsi kanonok nyolc pap segédletével felszentelte
a budaörsi Kőhegyen az első olyan kápolnát a világon, amely hivatalosan is a
„Szeplőtelen Fogantatás” nevet kapta. Tizennyolc fehérbe öltözött leány vitte
fel a Kőhegy-i kápolnához Őszentsége, IX. Pius pápa személyes ajándékát, a
Mária szobrot a templomból. Tizenkét legény pedig a harangot.
Kápolna a Kőhegyen |
Az ünnepi prédikációt a pesti
papi szeminárium spirituálisa, Krotky tartotta. Többek között a következőt
mondta: „Oh, ti boldog budaörsiek! Községetekből
valaki, nevén kell őt neveznem, Wendler Ferenc kitűnt vallásos tevékenységével.
Porhüvelye rég az enyészeté lesz, de őt még mindig ismerni fogják. Máriának, a
Szeplőtelen Fogantatásnak itt méltó otthona van. Ezt a helyet feljegyezzük, és
örökre emlékezetünkben marad.”
A Mária-szobrot a kápolna
oltárára állították. Lábainál egy rózsatő, a tizenkét csillagos rózsakoszorú
volt, melynek használatát IX. Pius pápa vezette be.
Wendler Ferenc felesége halála
után elhatározta, hogy a kápolna melletti sziklába egy barlangot váj, amelyben
élete további részét tölti, így a kápolnáról is megfelelően tud gondoskodni. 1872-ben
kezdte el kereszt alakú „sziklaotthonát” kiásni, melybe hat év múlva, 1878.
február 25-én be is költözött. Ezen a napon volt legfiatalabb lányának az
esküvője. A templomi esketési szertartás után Ferenc összeszedte holmiját, és
felment a Kőhegyre, ahol életének hátralévő 19 évét - a világtól teljesen
elszigetelten Szűz Mária szolgálatában töltötte. 10 év és 51 napig egyáltalán
nem ment le a faluba, egyébként is nagyon ritkán. Gyermekei gondoskodtak róla
leginkább hideg ételekkel. Békesség lakott szívében, sohasem panaszkodott. Vezekléssel,
böjtöléssel és imádkozással töltötte itt remete élete alkonyát, a zajos
világtól visszavonultan. Már kész volt megtérni az Úrhoz. Gyermekeivel és
unokáival még életében kiásatta sírhelyét a kápolna mögött. Megkapta erre az
egyházi engedélyt is, hogy őt ezen a helyen temethetik el. Gyakran nyílt
lehetősége áldozásra, mivel szombatonként és néha más napokon is, szentmisét
celebráltak a kápolnában.
Wendler Ferenc a barlanglakás előtt |
A barlang lakórészében állt egy
hosszú láda, mely az ágya volt; azonkívül ott állt még egy tűzhely, egy kis
asztal és egy szék; és tíz évvel halála előtt készített egy fakoporsó is. Csizmája
volt a párnája, és zsákokkal takarózott. Fekhelye lábánál, a falon egy kereszt,
egy rózsafüzér és egy egyszerű szenteltvíztartó lógott.
Ágyán a következő felirat volt
olvasható: „Wendler Ferenc itt lakott 1878. február 25 óta. Elhunyt 1897-ben,
82 évesen.”
Wendler Ferenc és Mária kápolnája
idővel az egész környéken híressé lett. Mindenhonnan érkeztek látogatók
Budaörsre, akik látni akarták az egyszerű embert, akit szentként tiszteltek. A
községbeliek mindig szívesen időztek nála és hallgatták őt. Minden gyerek
ismerte a szentembert, és az ő jellegzetes kék színű kötött zekéjét. Amikor úgy
döntött, hogy kápolnát épít, nem csak abban volt biztos, hogy ezzel Istennek
tetsző dolgot cselekszik, hanem abban is, hogy így az épülő kápolna embertársai
hasznára és szolgálatára válik.
A kápolnánál számos csodás gyógyulásról
számoltak be: Egy pesti, vak asszony itt visszanyerte szeme fényét; egy
epilepsziás leány a kegyhelyet gyógyultan hagyta el; egy gyermek, aki nem
tudott járni és a kápolnához fel kellett őt vinni, a hazautat már saját lábán
tudta megtenni...
Kápolna a II. világháborús károk kijavításakor |
Wendler Ferenc, a nép egyszerű
gyermeke, akiben a hívő falusi lelkület testesült meg, nagy hatást gyakorolt a
világi és egyházi emberek széles köreiben. Személyisége nagy hatással volt a
nép lelki életét, és fél évszázadon keresztül zarándokok nagy tömegét hozta
mozgásba. Budaörsön és környék azt beszélték, hogy Wendler Ferencet egykor boldoggá
vagy szentté avatják.
A második világháború alatt,
Magyarország megszállása idején (1944–45) a Kőhegy Szeplőtelen Fogantatás
kápolnáján nagy károk keletkeztek. Wendler örökösei 1945-ben rendbe hozták a
kápolnát.
1950. Amit a kommunisták tettek |
Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kommunista, istentagadó
barbárok megszentségtelenítették a kápolnát és 1950-es évek elején lerombolták...
Romokban hevert a barlanglakás és a kápolna is...
Újraépítésének a gondolata
1996-ban vetődött fel. A kápolna alapkövét 2003. május 5-én rakták le, majd
több száz budaörsi részvételével, igen rövid idő alatt felépült. 2003. október
15-én szentelte fel Spányi Antal megyéspüspök. A IX. Pius pápa által küldött Szent
Szűz szobor is visszakerült immár az újraépített kápolnába.
Budaörsi Passió, 1933. június 11.
A budaörsi színpad - a Passió játéktere, amit 1950-ben leromboltak. |
Riedl Ferenc tanulmánya alapján, ismertette: Darvas-Kozma József
Ui. A budaörsi jelenés és a kápolna megelőzte a franciaországi Lourdes-t.
Mi lehetett volna belőle, ha hittel felkarolták volna?
A hitetlen barbárok (kommunisták, szocialisták) lerombolták.
Ma is vannak, akik Magyarország tönkretételén dolgoznak, és mint párttagok vagy parlamenterek még fizetést is kapnak ezért!!! Sátáni világ!
Segíts a magyar értékek terjesztésében. Ezért küld el ismerőseidnek e cikket. Köszönöm.
Ajánlom az alábbi bejegyzéseket:
Ui. A budaörsi jelenés és a kápolna megelőzte a franciaországi Lourdes-t.
Mi lehetett volna belőle, ha hittel felkarolták volna?
A hitetlen barbárok (kommunisták, szocialisták) lerombolták.
Ma is vannak, akik Magyarország tönkretételén dolgoznak, és mint párttagok vagy parlamenterek még fizetést is kapnak ezért!!! Sátáni világ!
Segíts a magyar értékek terjesztésében. Ezért küld el ismerőseidnek e cikket. Köszönöm.
Ajánlom az alábbi bejegyzéseket:
Csodálatosan szép,örvendetes és megindító,hogy láthattam.Köszönet érte Barátomnak.El kell menjek Budaörsre,hogy láthassam!
VálaszTörlés