Választók a választottak!

Kedves Olvasó! Választhatunk és választhatók vagyunk. A választások nyomán jó elgondolkodni, hogy nemcsak választók vagyunk, hanem választottak vagyunk.

Politikus: Kedves Barátaim! Barátok vagytok, mert érdekel titeket a személyem, és  velem vagytok, támogattok.

Jézus: Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam mennyei Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. (Jn 15,15)

Politikus: Választás van, válasszatok engem!

Jézus: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket. (Jn 15,16a)

Politikus: Adjatok esélyt négy évre.

Jézus: Arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Jn 15,16b)

Politikus: Tegyétek meg, amit mondok.

Jézus: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. (Jn 15,9)

Politikus: Amit lehet azt megteszem értetek.

Jézus: Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. (Jn 15,13) Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. (Jn 10,17)

Politikus: Most már veletek vagyok négy évig.

Jézus: Veletek vagyok mindennap a világ végéig! (Mt 28,20)

**

Füle Lajos: Mégis 

Egyedül Te ismersz, Uram,

Sokkal jobban, mint én magam,

S lelkem örök öröme ez:

Ismersz engem, mégis szeretsz!

**

Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar!

Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavam elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket!
Szemétdomb város ez: tiéd,
tiéd, az összegyűlt szemét!
Villánk s a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd!
Ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhéroddal ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz.
Nyugodj meg hát, Petőfi népe,
És térdre, magyar, térdre, térdre!

                          1996. március 15.