V. Keresztény erkölcsi vagy hit szerinti élet.
Cél: A hit következményeire és a vele
járó felelősségre figyelmeztetni.
Bertolt Brecht – A
kaukázusi krétakör. Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó
emberek. Egy nő menekül a háború közepén, karján egy gyerekkel. Ki utasítja el?
Ki fogadja be? Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét?
Átmenetileg ismét béke lesz: a vér szerinti anya visszaköveteli a gyereket,
akit egyszer már elhagyott. A korrupt országban egy korrupt bíró elé kerül az
ügy. Mi lesz az ítélet? Gruse, a cseléd és Azdak, a bíró történetén keresztül A kaukázusi krétakör a
segítségnyújtásról és a döntéshozás felelősségéről szól.
A hit szerinti élet döntésről és kötelességekről szól.
1) A hit tevékenység. Mint
láttuk, a hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit
szerinti alakítására vezet. Sőt összefügg a gyakorlati élettel, hogy ennek
arányában elfogy vagy növekszik.
a) A hit tettek nélkül halott. Isten
nem elégszik meg a puszta hittel. Szent Jakab apostol által tanítja: „Testvéreim, mit használ, ha
valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a
hite? … a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog.”
(Jak 2,14-19). „A tanítást
váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok
meg.” (Jak 1,22-24).
b) A hit tanúságtevő cselekedet. Krisztus
azt kívánja, hogy életünkkel tegyünk tanúságot mellette, bizonyítsuk a
kereszténység erejét és értékét. „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága. ... Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy
jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,13-16).
Az Egyház is elvárja, különösen napjainkban híveitől ezt
a tanúságtételt.
2) A hit szerinti keresztény élet
alapja. Mi különbözteti meg a hívő embert másoktól? A különbséget a
keresztény ember tetteinek a miértjében kell keresnünk. Diognétoszhoz írt
levél: „A keresztényeket ugyanis nem
különbözteti meg a többi emberektől sem a száj, sem a nyelv és sokszor még az
életmód sem. ... Testben vannak, de nem test szerint élnek. Engedelmeskednek a
meghatározott törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket. Mindenkit
szeretnek, mindenki üldözi őket. Szegények és sokakat gazdagítanak. Gyalázzák
őket és a gyalázatban megdicsőülnek. Káromolják őket és megigazulnak. Egészen
egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek is a
testben lakik, de nem a testből való. A keresztények is a világban vannak, de
nem a világból valók..” (Ókeresztény írók 3. 371).
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi különbözteti meg a
hívő embert másoktól, azt mondhatjuk, hogy
a keresztények nem a világ elvei szerint élnek. Amíg a nem hívőt ösztönei, szenvedélyeinek
kielégítése, a haszonlesés és az érvényesülési vágy vezérli cselekedeteiben,
addig a hívő embert Isten Lelke vezérli.
a) A nem hívő ember azért él,
hogy jól egyen-igyon; hogy kielégítse érzéki, testi vágyait (Carpe diem); még a
tisztességtelen módoktól sem riad vissza. Törtet, másokat elgáncsol, ha kell
meg is rágalmaz, hogy előbbre jusson. Mindezek érdekében gátlástalanul
színészkedik, lelkiismerete ellen beszél és cselekszik.
b) A hívő ember úgy fogja fel
egész életét, mint Isten szolgálatot. Minden tettét Isten szolgálatnak tekint:
„akár esztek, akár isztok, vagy bármi
mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére” (1Kor 10,31). Amíg a nem
hívő ember, amikor valamit tennie kell, mindig azt kérdezi, hogy „mit használ ez nekem?”, addig a hívő
ember azt kérdezi „mit kíván az Isten
tőlem?”.
3) Miből ismerhetjük fel Isten
akaratát?
a) Isten törvényeiből. Isten törvényeit úgy
kell tekinteni, mint a hegyi ösvény védőkorlátját. Az emberi ösztönök romboló
erőkké is válhatnak. Szükség van tehát ezek szabályozására.
b) Az Egyház törvényeiből. Az
Egyház feladata minket a krisztusi hitben és életben megtartani, valamint
elvezetni az Istennel való földi és örök közösségre. Ezért a tapasztalt Egyház
figyelmeztet a veszélyekre.
c) Az emberi társadalom
törvényeiből. Az állam kötelessége gondoskodni biztonságunkról, ezt csak
akkor teheti, ha polgárai is megteszik kötelességeiket a közjó érdekében,
munkájukkal, kötelességeik teljesítésével.
d) Állapotbeli kötelességeinkből.
A keresztény számára a foglalkozás nem csupán kenyérlehetőség, hanem
istenszolgálat is a társadalom szolgálata által: „Odaadással szolgáljatok, mert az Úrnak szolgáltok” (Ef 6,7). e) Életünk
eseményeiből. Ami akaratunk nélkül történik velünk, abban Isten akarata
jelenítődik meg.
f) Isten közvetlen, kegyelmi indításaiból:
imádságban, Szentírás olvasása közben, a lelkivezető vagy mások szavában. „Ez most egyenesen nekem szólt!” Kövessük
az ilyen és ehhez hasonló indításokat.
4) A lelkiismeret. Isten
akaratának felismerése nem mindig könnyű. Különösen a pályaválasztás, a
házasság stb. és más döntéseknél. Ezért adta a lelkiismeretet, hogy eligazítson
a nehéz helyzetekben, csupán csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a
keresztény élet követelményeivel. Álljon előttünk Krisztus példája, aki teljesen
az Atya akaratát követte a megszégyenítő kereszthalálig. Nekünk is
döntéseinkben embertársaink javára és épülésére kell törekednünk. „És Ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik
élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.”
(2Kor 5,15).
**
V. B. Isten
tízparancsolata
A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a vallás-erkölcsi élet
örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai
iránti kötelességeit összegzi. Érvényessé minden időben megmarad, mivel Jézus
azt mondta: "Nem megszüntetni
jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).
I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj!
II. Isten nevét
hiába ne vedd!
III. Az Úr napját
szenteld meg!
IV. Atyádat és
anyádat tiszteld!
V. Ne ölj !
VI. Ne
paráználkodj !
VII. Ne lopj !
VIlI. Ne hazudj,
és mások becsületében kárt ne tégy!
IX. Felebarátod
házastársát ne kívánd!
X. Mások
tulajdonát ne kívánd!
A főparancs
Szeresd Uradat,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden
erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mk 12,30-31)
Jézus parancsa: Úgy szeressétek egymást,
amint én szerettelek titeket! (Jn 13,34) A nyolc boldogság
"A tömeg láttára
fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra
nyitotta ajkát. Így tanította őket:
l. Boldogok a lelki
szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet.
3. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10.)
2. Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet.
3. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10.)
Válaszolj az alábbi kérdésekre!
1. Hogyan függ össze a
Tízparancs és a nyolc boldogság?
2. Hogyan fér össze a
törvény teljesítése a szabadsággal?
Hogyan lehetsz szabad a törvény teljesítése
közben?
3. Számodra mi a
vonzóbb: ha egy külső törvényt, vagy ha a te belső törvényedet követed?
4. Mikor (hogyan)
szereted helyesen önmagadat?
5. Ahhoz, hogy szeresd
a másikat, szükséges-e érezned is?
6. A gondolatban
elkövetett bűnök hogyan mérgezik meg az életünket?
A bérmálkozási
felkészítő anyaga megtalálható: http://dkjozsef.blogspot.ro/
Előző leckék:
Előző leckék:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése