2017. 11. 11.

Szeretettel szolgálunk?



November 5. Szent Imre napja van, mivel ez az ünnep nem előzi meg a vasárnapot,  ezért a szentmise szövegeit a vasárnapról vesszük. Az olvasmányok a tekintélyről, a tiszteletről és az engedelmességről szólnak. Ezzel nagyon is összhangban van a magyar szentcsalád szelleme. Imre herceg István királynak és Gizellának fiaként született 1007-ben Székesfehérvárott. Hétéves koráig a szülői házban nevelkedett, majd Szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. István király a felnőttkorú trónörökösnek írta az Intelmek Könyvét. Ennek ősmintája a Szentírás állapotbeli kötelességekről szóló részeiben található. A mai igerészek papoknak, szülőknek, nevelőknek, bizonyos mértékig mindenkinek szólnak, hiszen felelősek vagyunk a felnövekvő nemzedékért. Szolgálatunk három vonását olvashatjuk ki a Szentírás üzenetéből.
1) Isten előtti felelősséggel kell tanítani. (Mal 1,14b-2,2b. 8-10) A választott nép, amikor hazatért a babiloni fogságból (Kr. e. 538) a levita papság az istentiszteletet lelkesen vezette. Később ellanyhultak, elvilágiasodtak, a kényelem, a megszokás vezette és lanyhaságuk átragadt a népre. Az eltorzult vallásosság miatt mások is elromlottak. Romlott állapot, mikor a tanító saját bűnös életéhez igazítja a rábízott tanítást. Isten népének szent jellege pedig az Isten iránti őszinte hódolatban és imádásban mutatkozik meg. Aki nem az Isten előtti felelősséggel tanítja a rábízottakat, az akadályozza Isten és emberek közös együttműködését.
2) A tanító életmódja tükrözze, hogy ő is alávetettje az üzenetnek. Jézus hallgatóságához és tanítványaihoz beszél, hogy a tanítók legyenek tanúságtevők és közvetítsék az általa hozott kinyilatkoztatást. (Mt 23,1-3)  Jézus hozzá mert nyúlni a tekintélytisztelethez, amihez kevesen mernek. Arra kéri tanítványait, hogy ne utánozzák az írástudók és farizeusok módszerét, mert a törvényt „tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt.” Úgy bírálja őket, hogy a három szót, melyet kisajátítottak maguknak, elvitatja tőlük és rámutat a szavak jogos tulajdonosaira és az írástudók közvetítői szerepére. Jézus miért vette el a farizeusoktól a „mester”, az „atya” és a „tanító” megszólításokat? Azért, mert ezek a szavak a Szentháromság személyeire vonatkoznak: – egy a ti Atyátok, a mennyei; – egy a ti tanítótok, Krisztus; – ti mindnyájan testvérek vagytok, mivel ugyanaz az egy Lélek itat át. Az irgalmas Jézus a külső, lélek- és szeretet nélküli vallásosságot utasítja el. Kijelenti, hogy tanítását testvéri közösségben az Ő szeretetével kell tovább adni.
3) Az Isten iránti életmódot az odaadó szeretet táplálja. Ez az a szeretet, amely a mások üdvösségét szolgálja. (1Tessz 2,7b-9.13). Az apostolok saját példájukat állították a hívők elé. És mi elöljárók, szülők, gyermekek milyen példát mutatunk?

„Aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.” Mt 23,12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése