A programokban közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai.
A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai közreműködésével
Fotó: 2016. évi XV. Csángó Nap |
19 órától a HMKK-nál táncház lesz a Serke és a Borsika tánccsoportokkal.
XVI. Csángó Nap - Szent Lászlóval
A XI. század elejétől harcias, nomád lovas népek állandó becsapásaikkal nyugtalanították az oroszokat, a magyarokat és a bizánciakat. A besenyők a Don és Al-Duna között elterülő sztyeppéről indítanak támadást.
A besenyők egyeduralmát az úzok törik meg. Mivel nem tudtak megtelepedni, zömük átkelt a Bizánci Birodalomba, hol Macedónia területén annyira felőrlődtek, hogy nevük sem maradt.
A Don és az Al-Duna közötti puszta megürült. Szent László ezt az alkalmat használta fel, hogy a Dnyeszter folyóig terjedő síkságon gyepűövezetet hozzon létre.
A folyó képezte természetes határvonal hosszában őrségeket, figyelőhelyeket, leshelyeket (Orhei - Őrhely város és megye, Dnyeszterfehérvár - Cetatea Alba) épített.
A síkságon pedig gyepüövezetet állított fel, azaz több előretolt védelmi állást, leshelyet egy időben egymás mögött.
A Kárpátok átjárható völgyeihez székelyeket, magyarokat telepített a völgyek eltorlaszolására a támadó lovas seregekkel szemben, kisebb völgyekben pedig leshelyeket, figyelőállomásokat állított. A csöbörcsökiek 17o9-ben is őrizték azt a hagyományt, hogy őket egykor László király telepítette a Dnyeszter partjára, és a dnyeszterfehérvári templomot Szent László király építtette. Településtörténetünkben Szent László nagyszabású politikai tette (a székelyek áttelepítése a mai helyükre és a Szeret folyóig, a gyepüövezet [egyben menedékhely] kiépítése, az őrségek felállítása) mélyreható átalakulásokat idézett elő.
Amit tett az ország érdekében, arra építettek királyaink Könyves Kálmántól egészen Mátyás királyig. A Szentföldről kiszoruló német lovagrendet 1211-ben II. Endre a Barcaságra és a Kárpátokon kívüli területekre telepítette. Mivel önálló államot akartak szervezni, ezért őket 1225-ben elűzte.
Ekkor Beszterce vidékéről, a Küküllő mentéről és az Olt melletti Királyföldről a magyarságot végleg átköltöztette a Kárpátokon, erősítve ezzel a kunországi missziót, míg helyüket átadták a szászok őseinek.
Lükő Gábor nyelvészeti és néprajzi érvek alapján megállapította, hogy a moldvai magyarság két különböző magyar népből áll.
Az egyiket, mely a Románvásár és Bákó körül él, moldvai-magyarnak, a másikat, a Tatros folyó mentit pedig moldvai-székelynek nevezte.
D. Cantemirt (1716) úgy tudta, hogy „Ştefan cel Mare ideje előtt ugyanis az összes hegyek, amelyek Moldvát elzárják, Erdélyhez tartoztak s az ország ezen a részén keskeny volt.”
Délen Săcueni megye (1845), Iorga szerint is „a Székelyföld havaselvi meghosszabítása volt”.
A Kárpátokon kívüli földrajzi helynevek a magyar gyepüövezetről tanúskodnak. Weigand Gustav 1921-ben 28 magyar folyónevet is talált a Kárpátokon kívül. „Egy ország egykori népességének a kikutatásához legfontosabb forrásul szolgálnak a folyónevek, amelyek a helyneveknél is jobban hagyományozhatják át a távoli múltat, mivel állandóbbak a helyneveknél...”
Olyan helyeken is, ahol a népesség évszázadok óta román, a folyó- és patak nevek jelentős része a magyarból vagy a szlávból, de az utóbbi esetben magyar közvetítéssel került a románba. Ez azt tanúsítja, hogy ezeken a helyeken a magyar lakosság megelőzte a románt, mégpedig a kunok letelepedése és a mongol dúlás előtt. Ebben alapvető érdeme van Szent Lászlónak.
Darvas-Kozma József
16.30-kor a Csíki
Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik Jelentés a nyelvi
határról címmel. Meghívottak: Halász Péter néprajzkutató, Duma István
András költő, író, Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Ferencz
Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész és diákok.(Ezt
a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)
Vasárnap tizenhatodik
alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt
idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették
meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett
rendezvénysorozatának.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)
Vasárnap tizenhatodik
alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt
idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették
meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett
rendezvénysorozatának.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)
Rendezvényeket tartanak
a moldvai csángók és az anyanyelv tiszteletére Csíkszeredában
R. Kiss Edit • 2017. november 09., 18:22
Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot
Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar
nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat
ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának.
A tavalyi Csángó Napon. Alkalom az odafigyelésre • Fotó: Gecse Noémi
„Intézményünk az elmúlt évtizedekben széles körű − emberi és szakmai −
kapcsolatokat épített a moldvai magyarokkal. Számos rendezvényünk
kötődik a csángósághoz, aktív moldvai, gyimesi, kosteleki jelenlétünk
van a Csángó programunknak köszönhetően, amelyet Hargita Megye
Tanácsával közösen bonyolítunk.
A Csángó Napot eredetileg egy cselekvési terv részeként úgy találták ki,
hogy minden erdélyi városban megünnepeljék, és mi örökségül kaptuk
Borbáth Erzsébettől, aki az első rendezvények főszervezőjeként minket
bevont a szervezésbe
− osztotta meg Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ
(HMKK) igazgatója, hogy miért tartják fontosnak a Csángó nap
megszervezését. Intézményük Hargita Megye Tanácsával, a Csíki
Játékszínnel, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébániával, a Csángó
Továbbtanulók Közösségével és a Domokos Pál Péter Egyesülettel együtt
szervezi meg vasárnap Csíkszeredában a XVI. Csángó Napot.
HIRDETÉS
• Fotó: Gecse Noémi
11 órakor ünnepi szentmisét tartanak a moldvai csángókért a Millenniumi
templomban, ezen közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének
diákjai.
16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik
Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter
néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet
nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp
Zoltán színművész és diákok.
19 órától a HMKK-nál csángó táncház lesz, a Serke és a Borsika
tánccsoportokkal.
• Fotó: Gecse Noémi
A magyar nyelv napjára
Az idei Csángó Napot a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja
tiszteletére hirdették meg, a megyei önkormányzat ez alkalomra
szervezett rendezvényeinek részeként. Ferencz Angéla szerint sok
lehetőséget rejt magában ez a kettős ünnep.
Alkalom felidézni vagy megismerni a gyönyörű, archaikus nyelvjárásokat.
Alkalom találkozni csángó költővel és verseivel. Ugyanakkor csíkszeredai
költők csángókról írt versei és meghívottaink gondolkodtatnak el a
nyelvben való létezés történelmi dimenzióiról. Meghívottaink hiteles és
elhivatott emberek, példamutatók a moldvai magyar nyelv és kultúra
megtartásában, a közösség nevelésében
− emelte ki.
A magyar nyelv napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa hétfőre
megyeszerte további rendezvényeket szervezett. Ezek között
Csíkszeredában 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében
bemutatják Hegedűs Imre János Székelyország – Szerelmes földrajz című
könyvét.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)
Rendezvényeket tartanak
a moldvai csángók és az anyanyelv tiszteletére Csíkszeredában
R. Kiss Edit • 2017. november 09., 18:22
Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot
Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar
nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat
ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának.
A tavalyi Csángó Napon. Alkalom az odafigyelésre • Fotó: Gecse Noémi
„Intézményünk az elmúlt évtizedekben széles körű − emberi és szakmai −
kapcsolatokat épített a moldvai magyarokkal. Számos rendezvényünk
kötődik a csángósághoz, aktív moldvai, gyimesi, kosteleki jelenlétünk
van a Csángó programunknak köszönhetően, amelyet Hargita Megye
Tanácsával közösen bonyolítunk.
A Csángó Napot eredetileg egy cselekvési terv részeként úgy találták ki,
hogy minden erdélyi városban megünnepeljék, és mi örökségül kaptuk
Borbáth Erzsébettől, aki az első rendezvények főszervezőjeként minket
bevont a szervezésbe
− osztotta meg Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ
(HMKK) igazgatója, hogy miért tartják fontosnak a Csángó nap
megszervezését. Intézményük Hargita Megye Tanácsával, a Csíki
Játékszínnel, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébániával, a Csángó
Továbbtanulók Közösségével és a Domokos Pál Péter Egyesülettel együtt
szervezi meg vasárnap Csíkszeredában a XVI. Csángó Napot.
HIRDETÉS
• Fotó: Gecse Noémi
11 órakor ünnepi szentmisét tartanak a moldvai csángókért a Millenniumi
templomban, ezen közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének
diákjai.
16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik
Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter
néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet
nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp
Zoltán színművész és diákok.
19 órától a HMKK-nál csángó táncház lesz, a Serke és a Borsika
tánccsoportokkal.
• Fotó: Gecse Noémi
A magyar nyelv napjára
Az idei Csángó Napot a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja
tiszteletére hirdették meg, a megyei önkormányzat ez alkalomra
szervezett rendezvényeinek részeként. Ferencz Angéla szerint sok
lehetőséget rejt magában ez a kettős ünnep.
Alkalom felidézni vagy megismerni a gyönyörű, archaikus nyelvjárásokat.
Alkalom találkozni csángó költővel és verseivel. Ugyanakkor csíkszeredai
költők csángókról írt versei és meghívottaink gondolkodtatnak el a
nyelvben való létezés történelmi dimenzióiról. Meghívottaink hiteles és
elhivatott emberek, példamutatók a moldvai magyar nyelv és kultúra
megtartásában, a közösség nevelésében
− emelte ki.
A magyar nyelv napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa hétfőre
megyeszerte további rendezvényeket szervezett. Ezek között
Csíkszeredában 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében
bemutatják Hegedűs Imre János Székelyország – Szerelmes földrajz című
könyvét.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése