Nagycsütörtök este az Eucharisztia szerzését, Jézus Urunk új és örök szeretetszövetségét ünnepeljük. Az apostolok igazán az Úr
halottaiból való feltámadása után értették meg ennek az estének és
történéseinek egyedülálló voltát. Így vagyunk most mi is, földi zarándokok,
hogy Istennek ezt a gyöngéd szeretetét, ezt a szent misztériumot, ahogyan
nekünk adja magát, nem nagyon tudjuk szóval kifejezni, csak megsejtjük e közösségteremtő szentséget.
A
Jézus-szerető lelkek felismerik Urunkat e szentségben, aki belülről tanít és
vezet. Isten Szolgája Prohászka Ottokár püspök az Élet
igéiben írjat: „Quid possunt docere libri, quod Deus praesens melior
non doceat!” Vagyis, mit taníthatnak a könyvek, amit a jelenlévő Isten jobban nem taníthat.
Ez a felismerés a hit ajándéka.
Borberek falu
Gyulafehérvártól délre, Alvinc szomszédságában, a Maros nyugati partján fekszik.
Mára csak a történelmi múltja magyar. Évente felkeresem Hunyadi János által
1442-ben újraépített gótikus, romtemplomot.
Oda belépni egy évtizeddel ezelőtt csak a templom oldal ablakán lehet. A benti látvány leírhatatlan.
Halott templom, csak a falai állnak, maholnap az enyészeté lesz. Hívei nincsenek, csak
leltári tárgy a kolozsvári református püspökségen.
A hitújítással az
Eucharisztia ünneplése megszűnt a templomban. Ott nem kérték az emmauszi tanítványok szavával: maradj velünk
Uram, mert esteledik és lemenőben van életünk napja. Ott nem cselekedték meg
Krisztus parancsa szerint a szentmisét. Nem tudott csak igével megmaradni a magyar
közösség, ezért elpusztult teljesen.
A zord idők során a szemét is felvette, pontosan
a falba épített szentségtartófülke aljáig. Ilyenkor sajgó szívvel, csupasz
kézzel kisepertem onnan a szemetet. Barátaimnak csak ennyit szoktam mondani: Így pusztul el a nép, amely nem tudja Jézust
az Eucharisztiában maga között tartani és őt ünnepelni.
A húsvéti misztérium
ünneplését az utolsó vacsorára misztériumával a nagycsütörtök esti misével
kezdjük.
Testvéreim, az Eucharisztia
szerzésének, az újszövetségi papság és a szolgáló szeretet rendelésének estéjén,
vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: Hogyan értékeljük Jézus szentségi jelenlétét? Szívesen
megünnepeljük-e keresztáldozatát és örvendünk-e annak, hogy az Emberfia testét
és vérét vehetjük a szentáldozásban (az úrvacsorában)?
Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa
és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és
boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának, a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk,
válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével
mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és
szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt,
erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális
igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és
nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget
szenvedőkért.
Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te
dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent
Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király - könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus
Krisztusnál. Ámen.
Egyházi jóváhagyással: 18/2012.
január 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése