Felépítem!

Felépítem! - A történelem kezdetétől az emberek külön helyet igyekeztek szentelni Isten tiszteletére. A héberek pusztai vándorlása alatt ilyen szenthely volt a Szövetség sátora. A szenthely Salamon király templomával állandósult. Ettől kezdve a jeruzsálemi templom lett a kultusz központ, az Istennel való találkozás garantált helye. Nemcsak a szövetség ládáját fogadta be, hanem még Isten jelenléte is betöltötte. A templom fontos szerepet tölt be minden nép életében. Megépítése és ápolása pedig a közösség lelkületéről beszél. Mégis nem a templom a legfontosabb a vallásos életben, hanem az Istenhez kötődő emberek lelkülete, amikor elismerik teremtményi voltukat és istengyermeki méltóságukat. A vallásosságnak értéket Isten iránti szeretet ad, s ennek helyszíne a templom. 

Isten alapokmányt is adott választottainak, Tízparancsolatot, amely által az egyistenhit erkölcsi feltételeit követeli meg, és minden megalkuvást, félmegoldást elutasít. (Kiv 20,1-17) 

Isten szólt hozzánk: „Én vagyok az Úr, a te Istened...” És nem követel, hanem megelőz minket kegyelmi ténykedésével. A fizikai rabság után a Tízparancsolat által a szenvedélyek erkölcsi rabságából is meg akar szabadítani. Alapvető követelményei által segít, hogy emberségünk szerint éljünk. 

A Tízparancsolat kifejezi, amit Isten a teremtéskor az ember szívébe ültetett, és ezek megtartásával Isten biztosítja a fejlődést az egyén és közössége számára. Azt kéri, hogy forduljunk feléje, egyedül őt illesse imádó hódolattal. Továbbá a családi élet szentségét, szépségét segíti a szülőket tisztelő és irántuk engedelmeskedő magatartás sürgetésével. Majd a társadalmi élet egyensúlyát, békéjét, biztonságát építi, az embertárs testi-lelki épségének, anyagi javainak, becsületének védelmével. Ugyancsak a családi és társadalmi erkölcsöt sürgeti a fegyelmezett, tiszta élettel.    

A végső időkben Istenünk egyszülött Fiát adta mértékül nekünk. (Jn 2,13-25) Ő szeretetet sürgetett, s az Istenházából kiűzte a kufárszellemet.  

A jeleket kérőknek úgy válaszol, mely a kétértelműtől a félreértésen át eljut az egyértelmű megértésig. „Romboljátok le ezt a templomot!” - ezt saját teste templomáról mondja. S attól kezdve Isten köztünk való jelenléte többé nem köthető a régi kultusz épületéhez. 

Isten a feltámadt Krisztus teste által jelenik meg az egyházban az Eucharisztia ünneplésében, és köréje épül minden földi istentisztelete, mert Jézus a lerombolhatatlan újszövetségi templom és az Atyával való kapcsolatunk foglalata. Krisztus Isten ereje és bölcsessége. (1Kor 1,22-25) 

Mivel Krisztus nem az emberi észjárást követi, ezért akadály mind a jelekre váró zsidóknak, mind a bölcsességet keresgélő görögöknek, akik képtelenek megismerni Őt, aki elérkezett hozzájuk, és amit Jézus harmadnapra felépít.

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.” Jn 2,25.