Vízkereszt

Ceausescu falurombolása - Bözödújfalu

Megható, ha évtizedek után egymásra találnak, akiket nagyon messze sodort egymástól az élet. Nálunk a város- és falurombolás nemcsak a szomszédokat, hanem a rokonokat is elsodorta. Előfordul, hogy néha olyanok találnak egymásra, akik régen egymás mellett éltek. Így lehet minden vallásos ember a jó Istennel, mégpedig újra és újra. Egyre jobban rá lehet, és kell is találunk a jó Istenre, s az ő kimeríthetetlen gazdagságára. Az emberek közötti viszony is akkor szép, ha egyre inkább egymásra találnak az ismeretben és szeretetben.

Bözödiek találkozója 2015

Vízkereszt, Urunk megjelenésének, látható dicsőségének ünnepe (Iz 60,1-6), a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A IV. század keresztényei úgy ünnepelték, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok  látogatásának ünnepét. (Mt 2,1-12) A II. Vatikáni Zsinat után Vízkereszt a Háromkirályok látogatásának ünnepe vízszenteléssel. A rá következő vasárnap Jézus keresztségének ünnepe. A kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékezünk meg.

Vízkereszt ünnepének hármas titka valósul meg a szentmisében: 

a) Jézus keresztelkedése bennünk arra int, hogy bűnbánatunk és életünk megjavítása által mozdítsuk elő Isten országának megvalósulását. 

b) A pogányságot képviselő napkeleti bölcsek (Ef 3,2-3a.5-6) elhozták ajándékukat, mi önmagunkat ajánljuk Jézusnak, és az a nagy dolog, hogy Ő elfogad bennünket. 

c) A kánai menyegző titka, vagyis Krisztus és az Egyház, Krisztus és a lélek násza. Ez történik a felajánlással, átváltoztatással és a szentáldozással.

Vízkereszt utáni első vasárnap Urunk megkeresztelkedésének emléknapja. Egyben Jézusé a legszebb keresztelési kép, amit a Jordán folyónál a Szentlélek és a mennyei Atya készített róla: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” 

Mi emellett pislákoló mécses és megroppant nádszál vagyunk, de hála Jézusnak, hogy a keresztségben minket Isten fogadott gyermekeivé tett. 

Izaiás próféta a Messiásról jövendölt, aki egyszerre tartozik Istenhez és az emberekhez. (Iz 42,1-4. 6-7) E szakaszt úgy is tekinthetjük, mint az Atya szózatának bővebb kifejtését Jézus megkeresztelkedésekor és színeváltozásakor. (Mk 1,7-11)

Jézus nyilvános működését Keresztelő János kettős tanúságtétellel vezette be: Jézust a próféták fölé emelte, aki Szentlélekkel tölti el a benne hívőket. 

Jézus megkeresztelkedésekor János bizonyságot kap az Atyától és a Szentlélektől, hogy Jézus a Messiás. Ettől fogva Isten bárányának nevezi Jézust, aki elveszi a világ bűneit. 

Mindenki, aki hisz benne, általa eljut az Atyához. (ApCsel 10,34-38) Hiszünk Benne, mert az Atya igazolta őt jelekkel és csodákkal, s akik hisznek Benne, azokra kiárasztotta a Szentlelket, hogy Isten gyermekeiként éljenek. 

„Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte...” ApCsel 10,34k.