Virágvasárnap a nagyhét első napja. Neve latinul Dominica palmarum és az Úr jeruzsálemi bevonulására utal. Ahol nincs pálmafa, ott használatos a virágvasárnap név. A virágvasárnapi liturgia sajátossága a barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és evangéliumként Urunk szenvedéstörténetének lehetőleg énekelt formája, a passió. A liturgikus év szerint A évben a Máté-, B évben a Márk-, C évben a Lukács-passió hangzik el. – A virágvasárnapi körmenet: Jézus Jeruzsálembe való királyi bevonulásának liturgikus emlékezete. A körmenet a vallásosságnak az emberi természetben gyökerező közösségi megnyilvánulása, ünnepélyes, rendezett vonulás imádság, ének, egyes kultúrákban kultikus tánc kíséretében. A vallástörténet tanúsága szerint a körmenet szinte minden kultúrában megtalálható, ma is. A Szentírásban Dávid király a frigyládát ünnepélyes körmenetben vitte Jeruzsálembe, Salamon pedig az általa épített templomba, miközben a 132. zsoltárt énekelték. A babiloni fogság után a sátoros ünnep alkalmából tartottak nagy körmenetet a templomban.
Jézus bevonulása Jeruzsálembe az első
keresztény körmenet volt, amiről mind a négy evangélista megemlékezik. A
körmenet előképe annak, ami Jézus pokolraszállásával kezdődött, alászállt a
poklokra és az igazaknak megvitte az örömhírt, és őket bevezette a mennyek
országába. Körmenetnek tekinthető Jézus és az apostolok kivonulása az Olajfák
hegyére a mennybemenetel előtt. – Jeruzsálemi dicsőséges bevonulására
emlékezünk Szent Máté írása szerint. (Mt 21,1-11) Máté itt Márkot követi, mégis
mindent megváltoztat, egy vidám felvonulást ír le messiási felhangokkal, és
beilleszti a beteljesedési idézetet (Iz 62,1 és Zak 9,6). A húsvétra érkező
zarándokok sokasága értesült Jézus újabb csodájáról, Lázár feltámasztásáról, és
hirét vette, hogy Jézus Jeruzsálembe érkezik. Az ünnepi hangulattal együtt egy
messiási forradalmi lelkesedés lesz urrá a népen.
Jézus Betfágéból a szemközti
Betániába küldte két tanítványát, hogy onnét hozzák el a szamarat csikajával.
Mindkét szamarat felső ruhájukkal leterítették; az Úr Jézus a csikón ült, s ha
ez nem tűri a hátán, akkor rendelkezésére áll a másik állat már teljesen
előkészítve. A szamáron való bevonulás azt akarja jelezni, hogy a Messiás nem
hadvezér, hanem alázatos és békét hozó fejedelem, s ezért idézi a próféták
jövendölését. A Jézus előtt járó és az utána tóduló tömeg a sátoros ünnepkor
énekelt 118. zsoltár 25 és 26 versét kiáltozza: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott,
aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” A két hozsanna
a központban álló Jézus befogadását jelenti.Az egész város izgalomba jött, felmerül
Jézus kilétének kérdése. A bevonuló nép keveset tud a krisztológiáról, erről
tanúskodik válaszuk: „Ez Jézus, a
próféta, a galileai Názáretből.” Mi pedig megvalljuk: Te vagy a
Krisztus!
„Maradjatok itt, és virrasszatok velem!” Mt 26,38.
Áldunk Téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot!
VálaszTörlésBecze Ildikó és István