2023. március 15. Nyergestető

„A magyar név megint szép lett, méltó régi nagy hiréhez” 

Ünneplő Testvéreim! 

1848 a magyar állam, a magyar függetlenség feltámadásának nagy pillanata. 1848-ban reális lehetőség nyílt a mgyar állam, legalábbis egy független kormány újrateremtésére. Hiszen Mátyás király halála óta önmagunk életben tartására is alig voltunk képesek. A világhelyzet a lehető legkedvezőbbnek tűnt. Amikor a bécsi forradalomról értesült a pozsonyi országgyűlés küldöttsége Kossuthostul, Széchenyistül a menetrendszerinti gőzhajóval, az uralkodóval tárgyalandó Bécsbe utazott, felismerte a kedvező pillanatot. Magyarországon nyugalom van, Bécsben viszont forradalom. Tegye tehát lehetővé az uralkodó Magyarország régóta esedékes, birodalmon belüli függetlenségét, nevezzen ki önálló hatáskörű kormányt. Ez meg is történt. Az uralkodó által kinevezett kormány tervszerűen, jövőt építve látott munkához. Magyar államférfiak 1825 óta tudatosan készültek a hatalom békés átvételére. Tudásuk, tapasztalatuk, külföldi tanulmányútjaik, műveltségük éppúgy alkalmassá tette őket, mint a soha nem feledhető tény: negyedszázadon át készültek erre. 

A nemzet nyakába tehát nem váratlanul csöppent a kormány és a minisztergárda: Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák, Eötvös, Klauzál, Mészáros, Szemere évek óta ismert, közkedvelt egyéniségek. I. Ferdinánd császár és V. Ferdinánd magyar király még a Magyarország területén állomásozó cs. kir. haderőt is a magyar honvédelmi miniszter, Mészáros Lázár hatáskörébe rendelte. Ezen túlmenően egy tíz zászlóaljból álló külön magyar honvédség szervezését is elrendelte. Negyvennyolc nem volt véres felkelés. Minden vértelenül, józanul, megfontoltan és uralkodói jóváhagyással történt.

A kormány tervszerűen működött, nyárra összeült a választott nemzetgyűlés, annak rendje és módja szerint törvényeket hozott. A jobbágyság eltöröltetett, a társadalmi egyenlőség kimondatott.

Ez a békés szerveződés néhány hónapig tartott. 

Közben kirobbant a Habsburg-család régóta lappanngó válsága. Sűrgőssé vált az uralkodó, Ferdinánd lecserélése alkalmasabb egyéniséggel. A Habsburg-családon belül három érdekcsoport küzdött egymással.

1)   Mi lesz ha az össznémetség kormányzójává választott János főherceg demokratikus nézetei válnak meghatározóvá?

2)   Esélyes a trónra a magyarok által közkedvelt József nádor fia, István főherceg, nádor is. Ő Buda székhellyel képzelte el a birodalmat.

3)   Harmadjára ott volt a trónörökös, Ferenc Károly főherceg, az uralkodó öccse. Egyezkedésre hajlamos, de intézkedésre képtelen egyéniség. Ám felesége, az erélyes Zsófia ezért inkább tizennyolc éves fiúkat, Ferenc Józsefet szánta a trónra. Mindent meg is mozgatott és ha kellett, akkor úszított ennek érdekében.

 

1848 nyarán-őszén meglepő események történtek. A Török Birodalomhoz tartozó szerb fejedelemségből fosztogató és területszerző bandák támadtak a Délvidékre; ezekkel a bécsi haditanáccsal egyetértésben az ország területén állomásozó, a magyar kormány alá rendelt cs. kir. haderő szállt harcba. A Habsburg-család válsága akkor kezdett nyilvános botránnyá fajulni, amikor a Zsófia-Ferenc József csoportnak, a kamarillának sikerült Jellasics magyarországi beavatkozását elérni. Ősszel a horvát bánná előléptetett határőr ezredes, Jellasics szeptember 1-jén a Dunántúlra támadt, azzal a röplapokon megfogalmazott kiáltvánnyal kelve át a Dráván, hogy a császár nevében „rendet kíván teremteni” a magyarországi zavargásokban (amelyekről szó sem volt).

-  A békésen indult Magyarországra a szabadságharcot a bennünket megtámadó császári haderő kényszerítette. 1848. szeptember 25-én a bécsi udvar  Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszter(elnök)i ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. Lamberg gróf hivatalának átvételére, a miniszteri ellenjegyzés megszerzése végett szeptember 28-án a magyar fővárosba érkezett, ahol a tömeg meglincselte. Amikor a kamarilla erről értesült, hatottak az uralkodóra, aki október 4-én „feloszlatta” a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.

-  A Zsófia-csoport december 2-án Olmützben puccsszerűen lemondatták Ferdinánd uralkodót. A trónöröklés törvényes rendjében Ferenc Károly következett volna, ám felesége, Zsófia erélyes követelésére és egy megrendezett látomásra hivatkozva, ő is lemondott trónigényéről legidősebb fia, Ferenc József főherceg javára. A 18 esztendős császár-király december 2-i proklamáció­jában alkotmányos berendezkedést és liberális reformokat ígért, a magyar kormány nem hunyt szemet a nyilvánvaló jogsértés felett, hiszen Ferdinánd lemondatása, majd utódja trónra ültetése Magyarország beleegyezése nélkül nem mehetett volna végbe.

-  A szabadságharc a december 2-i olmützi események következtében tehát új színezetet nyert, nevezetesen a magyar honvédseregek a törvénytelenül leváltott Ferdinándra hivatkozva szállhattak szembe a „trónbitorló” Ferenc József, illetve az 1849. március 4.-i olmützi oktrojált alkotmányban felvázolt összbirodalmi elképzelés ellen.

-       A magyar szabadságharc Székelyföldi eseménye a Nyerges-tetői csata, amikor 1849. augusztus 1-jén az osztrák-orosz túlerőt visszaverték a székely honvédek.

-       Augusztus 13-án megtörtént a világosi fegyveletétel.  Atána ismét „rendet kívántak teremteni” az osztrákok, ami végül is az 1867-es kiegyezéshez vezetett.

Emlékező és Ünneplő Testvéreim!

Ez az osztrákoktól átvett „rendteremtés” számtalanszor ismétlődött meg a szabadságot szerető népünk életében.

-  Az I. világháború idején, az antant 1916-ban rendet teremteni Magyarországba küldte délen a szerbeket, keleten a románokat, északon a cseheket. És ezek nem mentek el!

-  Az 1956-os októberi forradalom idején rendet teremteni jöttek a szovjet katonák és csak 1991. június 19-én hagyták el az országot.

- Erdélyben az 1989-es decemberi forradalmat követően, a vátrás Radu Contea szenátor és Pop Dumitru képviselő Marosvásárhelyre hívták, szállították 1990. március 19-20-án a Görgény-völgyi románokat rendet teremteni, és lett belőle „Fekete március”. A rendet teremtő szervezőket nem vonták felelősségre!

- 1990. június 15-én Iliescu elnök Bukarestbe hívta a Zsil-völgyi bányászokat rendet teremteni. Miután vandal módon rendet teremtettek, az elnök megdicsérte őket.

- 1994-ben CV és HR. orthodox püspökséget hozták létre, hogy a Székelyföldön most már vallási alapon is rendet teremtsenek. És azóta megy a székely örökség elvétele.

- 2010-ben megszületett a Nemzeti Összetartozás, hogy “szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen”. Újra Magyar állampolgárok is lettünk.

A nemzetegyesítő magyar kormány 2011-ben megadóztatta a bankokat, és azóta megállás nélkül folyik – most már nem az osztrákok rendet teremtő akciója – hanem az Európai Unió Parlamentjének balliberális csoportjainak mindenféle támadása. Támadják Magyarországot a keresztény erkölcsi és a nemzeti értékek védelme miatt. Mi pedig tudatosítjuk, hogy szent a család, a gyermek sérthetetlen, a haz mindenek előtt és Isten mindenek fölött!

Mit akarunk a Székelyföldön?

-  Autonómiát, amit szubszidiaritásnak mondunk. A szó jelentése: kisegítés, felsegítés. A kereszténydemokrácia egyik alapelve ez, amely szerint egy adott szervezeti szint amit megtud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni. Az államhatalom feladata támogatni a kisebb közösségeket, beleértve a nemzetiségeket is, amennyiben rászorulnak és tevékenységük megfelel a közjó érdekeinek.

-  Azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság jogos követeléseit vegye tudomásul a román kormány! 

-  Mindnyájunk megszívlelendő és követnivaló feladata a székely örökség megőrzése. A földtulajdon, amely az anyaföldet jelenti, meg tudjuk-e tartani, van-e elég erőnk, elég akaratunk ahhoz, hogy megtartsuk. „Ez egyik nagy feladatunk, ezáltal lehetünk méltók az elődökhöz, és a föld által tudjuk Székelyföldet és értékeit megtartani és továbbfejleszteni.”

Megtudjuk őrizni és továbbfejleszteni, ha a fiatal politikusainktól kezdve a közelmúltban házasságot kötött fiatalokig vállalják az élet szolgálatát. Ne feledjük a jelszót: Isten, család, haza!

Imádkozunk népünkért

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

 

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.