Utunk a megbocsátáshoz - Alaphívatásunk a szeretet, és minden, ami a szeretetet megszegi, az bűn. Bűneink orvoslására jött Jézus, aki szeretetét kínálja. Ha belátjuk, hogy van, amit megbocsásson, és nevén nevezzük azokat, akkor Ő megbocsát. Végtelen szeretetébe fogad. Bűneinkből is jót hoz ki, és segít, hogy jók legyünk! A világ ezt nem tudja megtenni, mert a világ a törvények, szabályok mellé szankciókat szab, és ezzel a vétkest az ok és okozat útjára tereli. Ott a bűnös bűnhődik, de ezzel nem kapcsolódik vissza a szerető közösségbe, hanem kiközösített, szenvedő és megbélyegzett marad. Ez nem oldja meg a bajt, és a vétkes lelkileg nem lesz jobb. – A gyónásban vállaljuk a szeretet útját és Isten bocsánatát kérjük. Ő pedig megbocsát, szeretetébe fogad és rendeződnek kapcsolataink. Feladatunk marad, hogy Jézus példája szerint bocsássunk meg mi is embertársinknak. Miután megbocsátottunk, talán nem tudjuk elfelejteni a sérelmeket. Jó tudni, hogy megbocsátásunk nem az emlékezetünkön múlik, hanem az akaratunkon. Ha eszünkbe is jut, akkor is a szeretetet választjuk s megújítjuk szívünkben a megbocsátást, és ezzel már meg is erősítettük a szeretetünket. – olvassuk a vezércikkben.
Ki az Uram?
– Bellon
Gellért püspök elmélkedése (Jn 9,1-14). A vakonszülöttet Jézus meggyógyítja. Ezt a csodáját jelzésnek szánta.
„Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak” - mondja a csoda
bevezetéseképpen. Itt a vakonszülöttnél sem maga a vak, sem rokonsága, de még a
tanítványok sem kérték Jézus gyógyítását. Később a történelem kérdezősködése
folytán rájön, hogy ki volt világossága szerzője.A mindennapi életben is ezért
kell párbeszédre kész lelkülettel részt vennünk. Hátha megkapta partnerünk is
Krisztus világosságát vagy abból egy igazság- vagy jóságrészecskét.
Krisztussal a pusztában – Jozefa-Terézia karmelita nővér írása. Jézus
pusztai negyven napja mintájára a sivatagi atyák is lelki harcot vállaltak,
Krisztus katonái (miles Christi) lettek. Nem az volt a céljuk, hogy összetörjék
testüket, hogy saját erejükből érjenek el győzelmeket, mint a pogány aszkéták.
Az volt a vágyuk, hogy szenvedő Megváltójukhoz kapcsolódva
Szentlélek-hordozókká váljanak és közbenjárjanak Isten előtt embertársaik lelki
feltámadásáért. - Belső harcaink nemcsak értünk vannak, hanem szeretteink,
környezetünk és minden ember javára is szolgálnak.
A keresztút mellékszereplői – VI. állomás:
Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. Szent Veronika. Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya írása. A hagyomány
szerint Veronika az Úr Jézust követő szent asszonyok között volt, mert őt
vérfolyásból gyógyította meg. A szent asszonyokkal együtt
elkísérte az Úr Jézust keresztútján is. Amikor látta gyötrődését, odaférkőzött
hozzá és kendőjével letörölte véres arcát. Jutalmul a kendőn megjelent az Úr
Jézus arcmása.
Veronika kendőjének a hagyományban, az apokrif irodalomban nagy szerepe van, ennek változatait ismerjük
meg. Buzdítást kapunk, hogy álljunk mi is Veronika követői közé és ismerjük fel
Krisztus arcát szenvedő embertársainkban. (6-7. oldal)
Léstyán Ferenc. 110 éve született, aki a 20. századi erdélyi
katolikus egyház legjelentősebb személyiségei közé tartozott – írja Virt
László. Távollétében kétszer halálra ítélték, majd a Márton Áron püspök által
felállított titkos kormányzati rendszerben 1952 januárjában a letartóztatások
miatt a kényszerlakhelyre telepített Léstyán Ferenc lett az erdélyi püspökség
kormányzója. Ami ekkor az erdélyi egyházban zajlott, talán a világon
egyedülálló: egy titkos egyházkormányzat irányította a nyilvánosan dolgozó
lelkipásztorokat! 1955-től haláláig az élő közösségekért megfeszítetten
dolgozott. Több évtizedes munkája a Megszentelt
kövek, melyben feltárja, hogy egy évezreden keresztül a templomok élő
közösségeket tartottak meg. Léstyán Ferenc egész életében ezért dolgozott.
Útban Jerikó felé – Kegyetlenné válik az életünk,
ha nincs benne irgalom. De mégsem az irgalom a legfőbb érték – így kezdi írását
Sárközi Sándor piarista atya. Az
irgalmas szamaritánus példabeszéde a mindenkori élet, a történelem előtti és a
posztmodern élet parabolája is. A Megváltásé.
Árpád-házi Mária – V.
István magyar király és Kun Erzsébet leányával, nápolyi királynéval ismertet
meg Bakó Mária Hajnalka. Mária férje az
Anjou-ház nápolyi ágából származó II. Károly, Anjou hercege, 1285-től nápolyi
király. Házasságukra 1270-ben került sor. Frigyükből összesen tizennégy gyermek
született. Mária királyné működése kulcsfontosságú volt Nápolyban az 1293-as
földrengés után, amikor a várost újra kellett építeni.
– Ferenc pápa Budapesti programja.
– A
különös kincsesláda – a hetedik kincs, Jézus
egyik felszólítása. – Derűs oldal: A
székely nézelődik az állatkertben. Csodálja, hogy a veszedelmes nagyvadak
engedelmeskednek a gondozónak, igaz, az nem bántja őket. – Mondja az úr, mit
művel kend az állatokkal, hogy így engedelmeskednek, s meg tudja fékezni őket? –
A szemeim erejével hatok rájuk. – Megkérném szépen, nézzen egyszer jól a
feleségem szemei közé is!
Keresztrejtvény: Ferenc pápa mondása.
Vers: Reményik Sándor – József, az ács, az Istennel beszél.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése