Az élet új kezdetét jelenti, amikor egyének és közösségek a fogságból megszabadulnak. Ezekiel próféta (Kr.e. 593-571) a sírhantok megnyitásával hirdeti Izrael feltámasztását. A jövendölés a száraz csontokról, a csontmezőről szóló látomással a nép babiloni fogságból való szabadulását hirdeti. Ennek a tetőpontja, amikor az Úr újjááteremti választott népét, megmenti a nemzethaláltól: „Belétek adom lelkemet, hogy életre keljetek, és nyugodt lakóhelyet adok nektek…” (Ez 37,12-14) Kettős üzenete, hogy az Úr új életet ad a fogságban sinylődő, halott Izraelnek, és a bűnben meghalt embereket is újra életre kelti. Messiási távlatban Ezekiel próféciája Jézus tevékenységével valóra vált. János evangélista a vak meggyógyításával bemutatta, hogy Jézus a világ világossága.
Most Lázár feltámasztásával
igazolja, hogy Jézus a világ “élete” is. (Jn 11,1-45) Ez a Lázár-csoda
szemlélteti, hogy az Atya hatalmat adott a Fiúnak élet és halál fölött. Annak a
jele akar lenni, hogy Jézus valójában az élet hatalma, ereje, mely a
feltámadásban válik egyértelművé. A szakasz
biztosítja a szükséges időt Lázár halála és Jézus megérkezése előtt,
hogy ne lehessen félreértés. Lázár nem kómában volt. Elég hosszú ideig volt
halott ahhoz, hogy a rabbinikus hatóságok elmondhatták, hogy a lélek elhagyta a
testet, és határozottan elkezdődött a bomlás. A történet Lázár nővéreinek,
Mária és Márta üzenetével indul, hogy Lázár beteg. Jézus rámutat, hogy ez a
betegség nem halállal fog végződni, a szenvedés Isten dicsőségét szolgálja,
hogy így megdicsőüljön a Fiú, és ez előre mutat az igazi megdicsőülésre a
kereszten. A betegség hírének vétele után két nappal Jézus Judeába való
visszatérést kezdeményez, hogy az elaludt Lázárt fölébressze. A tanítványok
félreértése miatt, Jézus nyiltan megmondta, Lázár meghalt. A apostolok félnek, Jézus
örül, mert a jel alkalmat ad majd a tanítványoknak, hogy higgyenek. Mikor Jézus
megérkezett Lázár már négy napja a sírban feküdt, így senki sem kérdőjelezhette
meg a tényt, hogy a “halálból” tért vissza. – Márta és Mária hangot adtak az
általános elvárásnak, hogy Jézusnak kellett volna meggyógyítania Lázárt.
Vallomásukban benne van, hogy Jézus hatalma Istentől van, és hisznek a halottak
világvégi feltámadásában. Jézus ekkor közli: „Én vagyok a föltámadás és az
élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz
énbennem, az nem hal meg örökre.” A négynapos halottra parancsol,
és az meghallja Jézus szavát és előjön. Így lesz a világ végén is. Ez a jel, a
Jézusban való hit kirobbanásához, a virágvasárnapi bevonuláshoz vezetett. Így a
bűnből is Jézus kelt életre bennünket a Szentlélek által, aki a személyes élet-
és szeretetközösség az Atya és a Fiú között. (Róm 8,8-11) A testünket is fel
fogja támasztani, hisz így lesz teljes életet adó tevékenysége.
„Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, nem hal meg örökre.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése