Új, kutatás-fejlesztésre, innovációra épülő fázisba kell
léptetni a magyar gazdaság növekedését, a kreativitásra és a szellemi
tőkére kell építeni. Ez jó kiindulási alap a gazdaság következő
fejlődési szakaszának megteremtéséhez – mondta a külgazdasági és
külügyminiszter kedden Budapesten.
A miniszter kifejtette: a jövőben is az autóiparra akarják alapozni a magyar gazdaság növekedését, „nem lehet sutba vágni az elmúlt évek eredményeit”, az autóipar továbbra is húzóágazat marad, de nem abban a formában, mint korábban. A cél az, hogy minél több autóipari vállalat kutatás-fejlesztési központja helyszíneként Magyarországot válassza – magyarázta. Megjegyezte: a jövőben a két fő irány az elektromobilitás és az önjáró, önvezető autók világa.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a világ jelentős változásokon ment át, semmi sem olyan, mint korábban, új világrendben élünk. Néhány éve, a meglehetősen bátornak tűnő gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor az ország kritikákat, bírálatokat kapott, de világossá vált, hogy ezek a döntések jól szolgálták azt a célt, hogy Magyarország az új kihívások közepette megállja a helyét, sőt sikeres lett – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: létrejött egy magyar modell, amely bebizonyította, hogy lehetséges egyszerre elérni a pénzügyi fegyelmet és a gazdasági növekedést.
A tárcavezető azt is felidézte, hogy két éve a külpolitikát is megújították, alapvetően külgazdasági fókuszra álltak át, amely szintén támadásokat váltott ki, de mára látszik, hogy ez is helyes döntés volt, ugyanis tavaly nem volt olyan külgazdasági mutató, amely ne döntött volna rekordot.
Úgy vélte, „egyre durvább kihívásokkal kell szembenézni”, és az egyik legjelentősebb kihívás a tudományt és innovációt érinti, mert talán még soha nem volt olyan éles a verseny ezen a területen, mint most, és aki nem tud lépést tartani a korral, az nem lesz versenyképes.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt, hogy fel kell készülni arra, hogy a változások rendkívül gyors üteme csak nőni fog a jövőben, a digitalizáció növekedése, a gazdaság változása, az állam működésének, a diplomácia, az oktatási rendszer és a hétköznapi életet körülvevő nagy rendszerek átalakulása várható.
Mint mondta, a 2015-ös nemzeti konzultáción véleményt mondók szándéka határozta meg az átfogó fejlesztési program, a Digitális Jólét Program kidolgozását. A leglényegesebb változás, hogy a kormány alapvetően úgy gondolkodik a digitalizációról, hogy az nem üzleti, politikai, technológiai vagy tudományos kérdés, hanem egy összetett társadalmi jelenség, amelynek középpontjában a digitalizáció lehetőségeit kihasználni tudó és akaró ember áll, így a program középpontjában is az embernek kell állnia – magyarázta.
Deutsch Tamás kiemelte: a program célja a 21. század követelményeinek megfelelő digitális infrastruktúra teljes körű kiépítése, a gazdaság digitális átalakításának végrehajtása, a magyar állam működésének teljes digitális átalakítása, valamint a digitális készségek fejlesztése.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy a gazdaság megújuljon, meg kell újítani a kutatás-fejlesztés, az innováció rendszerét is, sőt a magyar oktatást is, mert bár adókedvezményekkel, támogatásokkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy vállalatok jöjjenek Magyarországra, a legfontosabb egy nemzetközi nagyvállalatnak, amikor az ország mellett dönt, hogy megfelelő szakembereket találjon itt.
Kifejtette: a nemzeti innováció rendszere a felsőoktatás, a kutatóhálózat, a gazdaság és a kormányzat együttműködéséből áll. A tudományos és technológiai (tét) attasék feladataként elsősorban az információértékelést, a tájékoztatást és a kapcsolatépítést jelölte meg.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése