A betlehemezés

A betlehemes játék Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb dramatikus játéka. Sok településünkön máig él. Eredete a középkori misztériumdrámákra vezethető vissza, amely kikerült a kolostorok és a templomok falai közül, ám azok ösztönző hatásait mindig befogadta. A nép között számos változata alakult ki. Már a 11. századból maradt ránk egy vízkereszti latin nyelvű liturgikus játék. A betlehemezésben jelentős mozzanat az egyszerű pásztorok hódolata az Megváltó előtt, ennek mintegy folytatása a vízkereszti csillagozás, ahol a Háromkirályok hódolatát jeleníti meg. Ez az önálló játék később bekerült a betlehemezésbe. 

A középkori magyar nyelvű betlehemes játék egy része a Csordapásztorok kezdetű karácsonyi énekünk, amely 1651-ben régi ének megjelöléssel jelent meg Lőcsén, Szőlősy Benedek: Cantus Catholicijében. A párbeszédekből fölépülő ének dramatikus karácsonyi játékot sejtet. Szereplői: az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, a narrátor. A Csordapásztorok kezdetű ének változatai legtöbb betlehemes játékunkban megtalálhatók. A 15. századi adatok említik karácsonyi játékok előadását. Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fönn latin és magyar nyelven, iskolai előadások számára készültek.

A betlehemezés több játékrészből tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is szerepelhetnek. Főbb jelenetei: a paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének történetét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét; a szálláskeresés, amelyben a népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek, de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember (király, gazdag kovács stb.), aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket. 

A következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött Jézushoz, s neki ajándékot vittek. Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló játékká alakult, pásztorjátékká vált.

Helyenként része a karácsonyi betlehemezésnek a Heródesjáték, azaz a zsidó király és a bibliai háromkirályok, bölcsek találkozása, s a királyok imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő. A betlehemes játékban prózai vagy verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást. Az énekek nagy része helyet kap a karácsonyi kántálásoknál is. A betlehemest szereplő csoportok általában templom formájú ún. betlehemet hordanak magukkal, amely szerepet kap a játékban is, a játék után pedig meg lehet szemlélni. Ennek eredete részben Rómába, részben a középkori templomokba nyúlik vissza, amelyekben karácsony tájékán fölállították a betlehemi oltárokat, bábokkal személyesítve meg a történteket.  

A szálláskeresés, a betlehemes játék sajátos, kései változata. Adventi gyakorlat, amely a családok közös imájára ad lehetőséget. A Szent Családot ábrázoló kép vándorol a programban családról családra.1. este a képet váró család a képet hozó családdal közös imát tart.

2. este a családtagok gyűlnek össze imára a kép körül, illetve meghívnak erre a családi imára másokat is. 3. este továbbviszik a képet adott címre, ahol a fogadó családdal együtt imádkoznak.