2016. 12. 25.

Karácsony a családban - történet



Selma Lagerlöf, A szent éjszaka elbeszélése által szeretném a szentolvasmányok üzenetét mindnyájukhoz közelebb hozni. A szerző mélyen hívő, svéd írónő, aki csodálatos legendákat írt Jézusról. Irodalmi  munkásságáért 1909-ben Nobel-díjat kapott.
A szent éjszaka elbeszélésében megörökítette, hogy ő még kicsi gyerek volt, a nagyanyja meg nagyon öreg, ahhoz hogy a család többi tagjával elmenjenek az éjféli misére. Amíg otthon üldögéltek nagyanyja elkezdett mesélni. 
Az első karácsony éjszakáján egy férfi elindult, hogy tüzet kölcsönözzön. Házról-házra járt és mondta: Jó emberek segítsetek rajtam. A feleségemnek gyermeke született és tüzet akarok gyújtani, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet. De késő éjszaka volt, és mindenki mélyen aludt. Senki sem válaszolt.  
Az ember így mendegélt, amikor a mezőn  megpillantott egy kis tüzet, s abba az irányba ment. Egy  pásztor tüzelt, fehér juhnyája meg ott pihent a tűz körül. A pásztor lábánál három hatalmas komondor őrködött a nyáj felett. Amikor  a tüzet kereső férfi a  közelbe ért, a három hatalmas  kutya  szélesre nyitotta száját, mintha ugatni akarnának, de egy hang  sem hallatszott. Majd hozzá rohantak, az egyik kutya az ember  lába, a másik a keze, a  harmadik  pedig a torka felé kapott, de  a foguk nem engedelmeskedett, s így az embert semmi baj nem érte.
A  férfi  a  tűzhöz akart menni, de  a  juhok  olyan szorosan feküdtek egymás mellett, hogy nem tudott előbbre jutni. Ekkor egyszerűen fellépett  hát az állatok  hátára, s úgy ment  a tűz  felé. De egy állat sem ébredt  fel, de még csak meg sem mozdult. Miért nem mozdultak meg a juhok, nagyanyám? – kérdeztem. Azt majd meghallod nemsokára válaszolta, és folytatta.  Mikor a férfi odaért  a tűzhöz, az  öreg pásztor  is  felébredt és félelmében az idegen felé hajította hegyes botját, de a bot mielőtt eltalálta volna, elkanyarodott tőle.  Miért nem akarta a bot eltalálni azt az embert? – kérdeztem, de nagyanyó tovább folytatta.
A férfi a pásztorhoz fordult és így szólt: Jó ember, segíts rajtam és adj kölcsön egy kis parazsat. A feleségemnek gyermeke született és tüzet kell raknom, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet. A pásztor a legszívesebben nemet mondott volna, de hirtelen a kutyákra gondolt, melyek nem harapták meg az idegent, meg a juhokra, melyek nem ugrottak fel és végül a botjára, amely elkerülte. Végy csak, amennyi kell! – mondta az idegennek. A pásztor bíztatására majd csodálkozására puszta kézzel  parazsat  tett köpenyébe, de a parázs sem a tenyerét nem égette meg, sem a  köpenyt. A pásztor gonosz és haragos ember volt, s mindezt látta és nagyon elcsodálkozott. Megkérdezte az idegent: Minő éjszaka lehet ez, hogy a kutyák nem harapnak, a juhok nem félnek, a botom nem talál és a tűz sem éget? – Én nem mondhatom meg néked, ha magad nem látod! – mondta az idegen és a tűzzel elsietett, hogy minél hamarabb felmelegítse feleségét és a kisdedet. Ennyi csoda láttán  a  pásztor elhatározta, hogy az idegen után ered, hadd lássa, kiknek is viszi a tüzet. Fölszedelőzködött és eljutott oda, ahol az idegen lakott. Nem kunyhó, hanem egy szegényes barlang volt, ahol feküdt a felesége és a gyermeke.
A pásztor bár kemény szívű volt, úgy gondolta, hogy a zsákjában levő puha, fehér báránybőrt az idegennek adja, hogy azzal takarja  be  az alvó kisdedet. De alig, hogy megmutatta, hogy ő is tud jószívű lenni, a szemei egyszerre fölnyíltak és olyant látott, amit eddig nem láthatott és olyat hallott, amit eddig nem hallhatott.   Sok-sok  örvendező, éneklő  angyalt látott, akik hangosan énekelték: ma született nékünk a Megváltó, aki a világot feloldja bűneiből. Most aztán megértette, hogy miért nem  tehetett senki rosszat  azon az éjszakán. Úgy megörült, hogy felnyíltak szemei, hogy nyomban térdre borult és úgy adott hálát Istennek. 
Ekkor nagyanyó kezét a fejemre tette és így szólt: amit ez a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk. Emlékezz erre vissza, mert ez igaz, mint ahogy én látlak téged és te látsz engem. A legfontosabb, hogy olyan szemünk legyen, amely meglátja az Úr dicsőségét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése