Szűz Mária, Isten anyja, Jézus neve ünnepe.
Az újévi sok
jókívánság egyik legszebbike az ószövetségi papi áldás.
1. „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s
legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked
üdvösséget!” (Szám 6, 22-27). E rövid áldásban háromszor ismétlődik meg az Úr
neve, és ebben a szentatyák a Szentháromság egy Isten előrejelzését látják. Az
Úr „arca” Isten jóakaratát, az irgalmas és gondviselő jóságát képviseli,
amelyben megkegyelmez, megbocsátja vétkeinket és külső-belső rendezettséget,
békét ad.
2. „Segítségünk az Úr nevében, aki az eget és a földet
alkotta” - a zsoltáros biztatását, mint
istengyermekek, naponta magunkra esdjük (Zsolt 123,8).
Az emberek közül
elsőnek a pásztorok találták meg a Megváltót a betlehemi istállóban. Az Úr
angyalától kapott üzenet és jel nyomán kiteljesedett örömük: „megtalálták
Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket.” (Lk 2,16-21). A mai
evangélium jelzi, hogy Szűz Mária van a legközelebb a Messiáshoz vér és lélek
szerint, mert nemcsak anyja, hanem legelső tanítványa Krisztusnak: „Mária meg
mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében gyakran elgondolkozott rajtuk.”
Jézus névadásában már benne van a Megváltó életének minden tevékenysége. A név
jelentése: Isten az üdvösség, vagy
Üdvözítő Isten. A legnagyobb segítségünk Jézus nevében van, aki emberré lett és
megváltott minket. Őt dicsérjük szavainkban és tetteinkben!
3. „Az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, …
hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4, 4-7). A
Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!
Isten szabadságra
teremtette az embert nem szolgaságra. Az ember mégis a bűn szolgája lett. Ekkor
Isten elküldte Fiát, hogy megszabadítson minket, és elvezessen az örök életre.
Isten kegyelméből örökösök vagyunk, az istenfiúság kegyelmét kaptuk.
Új évet kezdtünk.
Talán új elhatározásokat tettünk, új lehetőséget kapunk Istentől. Mivel
még egy új életet egyikünk sem kezdhet – a földi élet után
senki számára nem következhet még egy földi élet, hanem csak az örök élet –, ezért
fontos, hogy Istennek éljünk. Ha Istennel élünk, vele fogunk feltámadni és
örökké élni.
4.
Hogyan éljük Istennek tetszően? Úgy mint Isten családjának tagjai. A
családot a szeretető viszony köti össze, kapcsolatban vannak egymással. Ilyen
az Istennek tetsző élet is.
A reggeli keresztvetéssel,
a Szentháromság nevében megnyitjuk napunkat. Istennek ajánljuk munkánkat, és
napközben egy-egy fohásszal Hozzá kapcsoljuk gondolatainkat, szavainkat és
tevékenységünket, egyszóval az életünket. Isten jelenlétében megélt napunk
végén hálát adunk azért, hogy sikerült jót tennünk, és bocsánatot kérünk, ha
tévedtünk vagy vétettünk. Ahogy lefekvés előtt lakásunk ajtóját bezárjuk, a
villanyt eloltjuk, úgy fejezzük be mindennapi munkánkat esti imával és
keresztvetéssel.
A Jézussal való
állandó barátság, a Szűzanyával járás kialakítja a lelkület hasonlóságát. Ebben
a barátságban mindkét félnek adnia és kapnia kellene – s ugyan mit adjunk mi
Krisztusnak? – kérdezi Prohászka Ottokár püspök. Meg is válaszolja: „A Szent
Szűzön eligazodom: mit adott Ő? Szeretetet adott! Nagyon-nagyon szeretett…
Szeretni az Urat, szeretni híven s áldozatosan!”
Az Isten szeretete,
Jézus barátsága, a Szűzanya bizalma mindennapi munkánkat örömtelivé teszi, akár
a barátok közös munkáját. Ilyenkor senki nem érzi a munka fárasztó és terhes
voltát. Ez az állapot, amikor megértjük Jézust: „Gyertek hozzám mindnyájan,
akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítlek titeket. Vegyétek
magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s
megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt
11,28-30).
Egy örömteli
munkásnap végén megtapasztalom Jézus ajándékát: az életörömet, az életderűt.
Ezzel magam változok meg, és ezt lassan megérzi a környezetem is. Van a
Jézussal-járásnak, a szüntelen imának más hatása is: megvilágítja értelmemet,
hogy az Isten akarata szerinti jót meglássam, és megerősíti akaratomat, hogy álljak
a megismert jó szolgálatába. Ez lelki tavasz, melynek kibontakozása, virágzása
és gyümölcse az életkedv, az életderű és a boldogság. Ez a lelki gazdagság
benne van a Jézus és Mária nevében megkezdett új év minden napjában.
Ezért az új évet
Jézus barátsága által tegyük boldog esztendővé. Ámen.
Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése