2017. 01. 28.

Fogadalommegújítás és gyermekek megáldása a pécsi pálosok ünnepén

Január 15-én tartották Remete Szent Pál, a pálos rend névadójának ünnepét a pécsi pálos Szent Imre-templomban. Ezen a napon a pálos szerzetesek minden évben megújítják rendi fogadalmukat az ünnepi szentmise keretében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az ünnepi szentmisét a pécsi pálos atyák koncelebrálásával Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, csíkszeredai plébános mutatta be. Szentbeszédében, felidézve a szent remete életét rámutatott: Pál azért vonul el a sivatagba, mert a vagyonára és az életére törtek. Még fiatal, fél a szenvedéstől. Hányszor érezzük mi is, amikor a világ vihara eltemet, hogy elbujdosnánk, hogy a pusztaságba mennénk, és ott várnánk azt, aki szabadulást hoz.
A thébai Pált félelem, ugyanakkor a Krisztus szeretete is vezeti arra, hogy a pusztába menjen – tette hozzá Darvas-Kozma József. – Fülébe csengenek a szavak, amiket Jézus mondott a gazdag ifjúnak: ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet, és kövess engem. Ezért Istenben bízva vág neki az ismeretlennek, a sivatagnak. Egyedül akar lenni az egyedül való Istennel. Istent választani azt jelenti, hogy hősiesen, odaadóan kell őt szeretni – és ez nem más, mint a hűséges, odaadó házasság vagy papi, szerzetesi élet – tette hozzá a csíkszeredai plébános.  – Pál barlangot és forrást talál. Mindannyiunk életében megismétlődik ez: Isten szólít, és a nehéz helyzetben megtapasztaljuk gondviselését. És Istent nem lehet felülmúlni a nagylelkűségben.

Pál elmenekült a sivatagba, és élete egyetlen imádság lett – összegezte Darvas-Kozma József. – A mi életünk is lehet az, ha reggel felkelve a Szentháromság nevében nyitjuk meg napunkat: így minden helyes gondolatunk, jó szavunk, tettünk és kötelességteljesítésünk imádsággá, istendicsőítéssé válik. És ha este végiggondoljuk, mi mindenért adhatunk hálát, és miért kell bocsánatot kérnünk, akkor már az egész napunk imádság. A mai embernek így kell az életszentségbe menekülnie.
A liturgia végén a pálos hagyományoknak megfelelően Remete Szent Pál ereklyéjével megáldották a gyermekeket.

A gyermekek megáldásának szokása egészen Nagy Lajos királyig nyúlik vissza. Nagy Lajos 1378-ban háborút indított Velence ellen, amely győzelemmel zárult. Az ezt szentesítő torinói békeszerződés egyik pontja kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött mumifikálódott holttestének átadására. Az ereklyék az akkori pálos főmonostorba, Budaszentlőrincre kerültek, amely ennek köszönhetően az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett. Nagy Lajos király az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, és ettől kezdve a thébai sivatag szentjét Magyarország társvédőszentjeként tartották számon. Az ereklyénél nagyon sok csodálatos gyógyulás is történt, elsősorban a gyermekek körében, ezért vált hagyománnyá a pálos rendben, hogy Remete Szent Pál ünnepén az ő ereklyéivel áldják meg a gyermekeket.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése