40 napos zarándokút

Térjetek meg! - Jézus Krisztus felhívása mindnyájunknak szól. A cselekvés fontosságát két külső (isteni) és két belső (emberi) mozzanattal érzékelteti: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” Mi engedelmeskedve indultunk el a 40 napos lelki zarándokúton, melynek egyik állomása nagyböjt első vasárnapja. Márk evangélista ezt írja Urunkról, hogy 40 napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Megkísértésének emlékét Jézus mondta el tanítványainak, képes beszédben. (Mk 1,12-15) 

Gondoljunk arra a három bűnre, bukásra késztető kívánságra, amellyel a gonosz az ősszülőket becsapta. Azóta az élet ösztönös kívánságai, a mások fölé kerekedés vágya és a világ javainak halmozása már a sátán személyes ármánykodása nélkül is kísértenek, és magukban hordozzák a végzetes bukást. Ezeket az eredeti bűn óta bennünk munkálkodó igényeket emberileg nem lehet semlegesíteni. 

Krisztus, Isten emberré lett Fia is találkozott ezekkel a kísértésekkel, mert a földi életet és nehézségeit is vállalta, amikor emberré lett. A puszta, ahová Jézust a Lélek vitte, a megpróbáltatás helye, ezért kísérthette meg a sátán háromszor is. Személyesen vette Jézust célba, de nem járt eredménnyel, mert Istent nem lehet legyőzni.

Láthatjuk, hogy Jézus csoda nélkül, az Atya gondviselésében bízva győztesként került ki, képes volt legyőzni a sátánt. Itt szembesült a nagy feladattal, hogy neki kell elvezetnie a teremtett világot az Atyához, mégpedig a másokért való önfeláldozás szerint. Jézus emberségében teljesen kiüresedik, függetlenné válik az evilági dolgoktól, mindenben az Atya akaratához, tervéhez igazodik. Így lelkében negyven nap után teljes harmónia alakul ki az éggel és földdel. Valóra vált benne Izajás békelátomása (vö. Iz 11,6-9), hogy a messiási korban a farkas a báránnyal, a tehén a medvével, az oroszlán az ökörrel, a gyermek az áspiskígyóval együtt lesznek, és nem ártanak. E béke Jézus lelkében megvalósult: Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Jézus ekkor lépett a világ elé, hogy megszabadítsa a gonosz uralmától.

Vállalta az engesztelő áldozatot az emberiség bűneiért, így lett ő Megváltónk. Új és örök szövetséget kötött általa Atyánk az emberiséggel, amely folytatása és beteljesítője a Noéval kötött szövetségnek. (Ter 9,8-15) Meghozta Isten országát, és minket a bűnös élet szennyes árjából az újjászületés szentségei által emelt az Egyház hajójába. (1Pt 3,18-22)  Tőlünk elvárja, hogy az én-központúságból áttérjünk az Isten-központúságba. Ezt követően pedig vállaljuk a próbatételt, a gonosz elleni küzdelmet. Ahhoz, hogy a kísértésekkel eredményesen tudjunk szembeszállni, elengedhetetlen az imádságos lelkület, a böjt és a jócselekedet. Ha megismerjük Krisztus életének titkait, akkor méltó keresztény életünkkel igazodunk hozzá.

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem ...” Mt 4,4.