2018. 02. 13.

2018-ban bérmálkozóknak 11.

11. Az Egyházhoz tartozom Cél: Szeretni az Egyházat és ragaszkodni hozzá.
Isten az embert társas lénynek teremtette, az ember csak más emberek közt találja meg magát, csak mások segítségével tud boldogulni. Nemcsak a földi boldoguláshoz, de az Istenhez, az üdvösséghez is csak mások segítségével juthatunk el. Ezért rendelte Isten számunkra az Egyházat.
1) Az Egyház fogalma. Az Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus teste, amelynek feje a római pápa. Ez az utóbbi vonása különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől.
Az Egyháznak vannak hitbeli igazságai, az emberi életet szabályozó törvényei és szokásai, valamint szertartásai, amelyek híveit kötelezik. Az Egyház Krisztustól származik. Ő az alapítója és az Egyház elvei, törvényei valamint szertartásai végső fokon Tőle származnak. Az Egyház őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, kiosztja híveinek a szentségeit, igyekszik híveit a maga eszközeivel megtartani Krisztus hűségében.
2) Az apostolok és a tanítványok, mint az Egyház első tagjai. Krisztus a hallgatói közül kiválasztott 12 apostolt és 72 tanítványt, akiknek különféle megbízásokat és felhatalmazásokat adott. Azzal bízta meg őket, hogy hirdessék tanítását, Isten Országának eljövetelét és gyógyítsanak betegeket. Az utolsó vacsorán meghagyta, hogy áldozatát megjelenítsék, a feltámadása után bűnbocsátó hatalmat adott. Az apostolok ezen kívül még törvényhozó hatalmat is kaptak: „amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldoztok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 18,18). És utolsó nagy missziós parancsában átadja nekik a maga küldetését és hatalmát. Elküldi őket, hogy „tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére.” (Mt 28,19).  Az apostolok közül kiválasztja Pétert, őt teszi meg az Egyház alapjává, neki adja át a legfőbb hatalmat az Egyházban. (Mt 16,19), és feltámadása után rábízza az Egyház kormányzását: „Legeltesd juhaimat!”. (Jn 21,17). Az apostolok az első pünkösdkor a Szentlélek által megerősítve hirdetni kezdték Jézust, a megígért Megváltót. A hívek állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Mind összetartottak, egy szív, egy lélek voltak és mindenük közös volt: az apostoli tanítás, a Krisztusban való hit, a szentmise, az imádság és a testvéri szeretet. Az apostolok segítőket vesznek maguk mellé és utódokat állítanak maguk helyett: a püspököket és a papokat. Nekik adják át a krisztusi tanítást és hatalmat, és ezek az apostoli folytonosságban tovább viszik az Egyházat, amelynek a szegletköve maga Jézus Krisztus. Az Egyház a sok viszontagság és üldözés, ellenére ma is fennáll.
3) Az Egyház emberi oldala. Az Egyháznak isteni oldalán kívül van még emberi oldala is. Mert a Krisztus által alapított Egyház gyarló emberekből, belőlünk áll, akik valljuk és hirdetijü a krisztusi tanítást, de nem mindig valósítjuk meg a maguk életében. Nemhiába adott Krisztus bűnbocsátó hatalmat és rendelte a bűnbánati szentséget. Talán azt is hozzátehetjük: az Egyházban megbotránkozóknak és felette pálcát törőknek magukat kellene előbb megnézniük.
4) Az Egyház isteni oldala. Krisztus titokzatos teste az Egyház. Krisztus alapította, az emberekben jelen van – amint beszéltünk a 8. leckében –, ennek az élő testnek Ő a feje. Ő maga folytatja a saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és a vele való egyesítését. Ő a szőlőtő, belőle árad a kegyelem, az éltető erő belénk, szőlővesszőkbe. Krisztusnak a jelenléte miatt szent az Egyház és nem tagjainak az élete miatt. Ezért tudja megszentelni az embereket.
5) Az Egyház tagjai. Tudjuk, hogy minden katolikus az Egyházhoz tartozik. A vezetők csak egy hivatalt, szolgálatot töltenek be a többi számára, de ezzel nem különbek. Ha mindenki, pap és világi egyformán tagja az Egyháznak, akkor mindenki felelős is érte. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk, a megkereszteltek. A teljes kapcsolat azokban van meg, akik a kegyelem állapotában élnek: ezekbe árad és ezekben hoz gyümölcsöt Krisztus kegyelmi ereje. Vannak, akik még hisznek, s a hit által kapcsolódnak hozzá, közösséget vállalnak az Egyházzal. Van aki elhagyta az Egyházat, semmiféle közösséget nem vállal vele. Ez is az Egyházhoz tartozik, a keresztség által.
6) A nem katolikus keresztények helyzete. Hogy viszonyulnak ők az Egyházhoz? A más vallású keresztények is ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak még nem teljes a kapcsolatuk.
7) Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Ha csak Jézus Krisztus által juthatunk Istenhez (Jn 14,6), akkor hogyan üdvözülnek azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Krisztus pedig azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4). A II. v. zsinat: „Akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztust és egyházát, de ha lelkiismeretük szavát követik, elnyerhetik az örök üdvösséget.” (LG 16)
8) Az Egyház rokonszenves vonása az, hogy Anya. Ő szüli gyermekeit a keresztvíz által az örök életre és túláradó anyai gondosságával, szentségeivel megszenteli életfordulóinkat, s a haláluk után is imádkozik híveiért.
9) Az Egyház megjelenési formái. Hol találkozom az Egyházzal? Az Egyháznak három megjelenési formája van a hívő ember számára. A plébánia, amelyben megkeresztelték, vagy amelyhez tartozik, az egyházmegye, és a világegyház.
a) A plébánia. A hívő ember saját plébániáján, egyházközségében kapja az első vallásos benyomásokat, amelyek rendesen meghatározzák későbbi vallásos életét. Itt hall először Istenről, aki gondviselő és figyel minket; Jézusról és az Ő életéről. Itt tanulja meg az első imádságokat. Itt ismeri meg a templomot, a szentségházat, ahol a jó Isten lakik, itt találkozik először pappal. Itt sajátítja el a hitbeli ismereteket, tanulja meg a közös imádságot és éneket. A lélektan törvényei szerint többnyire olyan lesz a vallásossága, ahogy ezt gyermekkorában, majd serdülőkorában maga körül látta. Ezért nagy a családi otthon és az egyházközség szerepe.
b) Az egyházmegye. A hívő ember lassan észreveszi, hogy a pap nem tehet mindent, ő is a püspöktől függ. A püspök szenteli fel a papokat, a templomot, az oltárt, a kelyhet és ő irányítja a papok munkáját, az egyházi életet. A bérmálás az az alkalom, amikor az ifjú személyesen is találkozik a püspökkel, aki neki ezt a szentséget kiszolgáltatja. Mindannyian beletartozunk egy adott egyházmegyébe, amelynek az élén a püspök áll, és figyelemmel kell kísérnünk egyházmegyénk életét.
c) A világegyház. A megismerés rendjében utoljára marad az egyetemes világegyház képe, amelynek tarkaságát és méreteit csak az ismeri meg igazában, aki résztvehet valamilyen nemzetközi katolikus megnyilvánuláson. Például egy ünnepélyes pápai misén. Ilyenkor valósul meg a krisztusi hasonlat: az Egyház olyan, mint egy terebélyes fa. Mindenünnen eljönnek az ég madarai és letelepednek rajta. A katolikusság, az Egyház egyetemessége azt jelenti, hogy minden katolikusnak a szívében kell hordoznia az egész Egyházat: érdeklődnie kell annak missziói felől, annak gondjai és problémái iránt.
Aki igazán ismeri az Egyházat, Carlo Caretto szavaival mondhatja: Mennyire bírálgatni kellene téged Egyház, és mennyire szeretlek téged! Szenvedek miattad, és mégis olyan sokat köszönhetek neked... Sokszor megbotránkoztam rajtad, de te vagy az, aki megmutatod nekem a szentség útját. (Az Isten, aki hozzánk jön)
Ahogy a Jézusban közöttünk járó Istent eltakarta az emberi külső igénytelensége, úgy most az Egyházban rejlő kegyelmi gazdagságot eltakarja az Egyház papjainak és híveinek emberi gyarlósága, vagy éppen elesettsége. Mégis Isten most általa akar közeledni hozzánk, és hová mennénk máshova, hiszen az örök életet adó igék nála vannak (Jn 6,68). Úgysem tudunk teljesen elszakadni tőle, ahogy a gyermek nem tudja letagadni anyját, akitől született. A bérmálás megerősíti a hozzátartozást, és mi szívesen újítjuk meg a szertartás során az Egyházban való hitünket és hozzá való hűségünket.

Az Anyaszentegyház öt parancsolata
Az Egyház a Krisztus által neki adott felhatalmazásnál fogva a hívek és a hivő közösség életét segítő, szabályozó rendelkezéseket hoz.
1. A vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább a húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!




Előző leckék:





A bérmálkozó EMBERKE
csak négy betűből áll:
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni és
Áldássá akar lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése