2019-ben bérmálkozóknak: 11. Az Egyházhoz tartozom

Cél: Szeretni az Egyházat és ragaszkodni hozzá.

Isten az embert társas lénynek teremtette, az ember csak más emberek közt találja meg magát, csak mások segítségével tud boldogulni. Nemcsak a földi boldoguláshoz, de az Istenhez, az üdvösséghez is csak mások segítségével juthatunk el. Ezért rendelte Isten számunkra az Egyházat.

1) Az Egyház fogalma. Az Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus teste, amelynek feje a római pápa. Ez az utóbbi vonása különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől.

Az Egyháznak vannak hitbeli igazságai, az emberi életet szabályozó törvényei és szokásai, valamint szertartásai, amelyek híveit kötelezik. Az Egyház Krisztustól származik. Ő az alapítója és az Egyház elvei, törvényei valamint szertartásai végső fokon Tőle származnak. Az Egyház őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, kiosztja híveinek a szentségeit, igyekszik híveit a maga eszközeivel megtartani Krisztus hűségében.

2) Az apostolok és a tanítványok, mint az Egyház első tagjai. Krisztus a hallgatói közül kiválasztott 12 apostolt és 72 tanítványt, akiknek különféle megbízásokat és felhatalmazásokat adott. Azzal bízta meg őket, hogy hirdessék tanítását, Isten Országának eljövetelét és gyógyítsanak betegeket. Az utolsó vacsorán meghagyta, hogy áldozatát megjelenítsék, a feltámadása után bűnbocsátó hatalmat adott. Az apostolok ezen kívül még törvényhozó hatalmat is kaptak: „amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldoztok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 18,18). És utolsó nagy missziós parancsában átadja nekik a maga küldetését és hatalmát. Elküldi őket, hogy „tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére.” (Mt 28,19).  Az apostolok közül kiválasztja Pétert, őt teszi meg az Egyház alapjává, neki adja át a legfőbb hatalmat az Egyházban. (Mt 16,19), és feltámadása után rábízza az Egyház kormányzását: „Legeltesd juhaimat!”. (Jn 21,17). Az apostolok az első pünkösdkor a Szentlélek által megerősítve hirdetni kezdték Jézust, a megígért Megváltót. A hívek állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Mind összetartottak, egy szív, egy lélek voltak és mindenük közös volt: az apostoli tanítás, a Krisztusban való hit, a szentmise, az imádság és a testvéri szeretet. Az apostolok segítőket vesznek maguk mellé és utódokat állítanak maguk helyett: a püspököket és a papokat. Nekik adják át a krisztusi tanítást és hatalmat, és ezek az apostoli folytonosságban tovább viszik az Egyházat, amelynek a szegletköve maga Jézus Krisztus. Az Egyház a sok viszontagság és üldözés, ellenére ma is fennáll.

3) Az Egyház emberi oldala. Az Egyháznak isteni oldalán kívül van még emberi oldala is. Mert a Krisztus által alapított Egyház gyarló emberekből, belőlünk áll, akik valljuk és hirdetjük a krisztusi tanítást, de nem mindig valósítjuk meg a maguk életében. Nemhiába adott Krisztus bűnbocsátó hatalmat és rendelte a bűnbánati szentséget. Talán azt is hozzátehetjük: az Egyházban megbotránkozóknak és felette pálcát törőknek magukat kellene előbb megnézniük.

4) Az Egyház isteni oldala. Krisztus titokzatos teste az Egyház. Krisztus alapította, az emberekben jelen van – amint beszéltünk a 8. leckében –, ennek az élő testnek Ő a feje. Ő maga folytatja a saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és a vele való egyesítését. Ő a szőlőtő, belőle árad a kegyelem, az éltető erő belénk, szőlővesszőkbe. Krisztusnak a jelenléte miatt szent az Egyház és nem tagjainak az élete miatt. Ezért tudja megszentelni az embereket.

5) Az Egyház tagjai. Tudjuk, hogy minden katolikus az Egyházhoz tartozik. A vezetők csak egy hivatalt, szolgálatot töltenek be a többi számára, de ezzel nem különbek. Ha mindenki, pap és világi egyformán tagja az Egyháznak, akkor mindenki felelős is érte. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk, a megkereszteltek. A teljes kapcsolat azokban van meg, akik a kegyelem állapotában élnek: ezekbe árad és ezekben hoz gyümölcsöt Krisztus kegyelmi ereje. Vannak, akik még hisznek, s a hit által kapcsolódnak hozzá, közösséget vállalnak az Egyházzal. Van aki elhagyta az Egyházat, semmiféle közösséget nem vállal vele. Ez is az Egyházhoz tartozik, a keresztség által.

6) A nem katolikus keresztények helyzete. Hogy viszonyulnak ők az Egyházhoz? A más vallású keresztények is ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak még nem teljes a kapcsolatuk.

7) Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Ha csak Jézus Krisztus által juthatunk Istenhez (Jn 14,6), akkor hogyan üdvözülnek azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Krisztus pedig azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4). A II. v. zsinat: „Akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztust és egyházát, de ha lelkiismeretük szavát követik, elnyerhetik az örök üdvösséget.” (LG 16)

8) Az Egyház rokonszenves vonása az, hogy Anya. Ő szüli gyermekeit a keresztvíz által az örök életre és túláradó anyai gondosságával, szentségeivel megszenteli életfordulóinkat, s a haláluk után is imádkozik híveiért.

9) Az Egyház megjelenési formái. Hol találkozom az Egyházzal? Az Egyháznak három megjelenési formája van: a plébánia amelyhez tartozom, az egyházmegye, és a világegyház.