Bosco Szent János 1862. május 30-án az esti ima után az egyházról szóló látomását, vizióját mondta el fiainak.
(Képzeljétek el, hogy egy tenger partján állunk, vagy még inkább egy magányos sziklán, ahonnan a lábunk alatti talajon kívül sehol máshol nem látunk szárazföldet. A messze tengeren megszámlálhatatlanul sok hajót ismerünk fel, melyek tengeri csatára készülődnek. Egy náluk sokkal nagyobb hajó felé közelednek, amit megpróbálnak éles orrukkal felsérteni, majd meggyújtani és minden más módon megkárosítani. A nagy hajót számos kisebb csónak követi, melyek parancsot kapnak tőle és a fejedelmi hajót az ellenséges flotta ellen védik. Erős ellenszéllel kell mindeközben megküzdeniük, és a felkavart tenger is – úgy tűnik – a támadókat segíti ellenük. - A távolban, a tenger közepén nem messze egymástól két hatalmas oszlop áll. Az egyiket az Immaculata szobra koronázza, akinek lábainál egy táblán a következő felirat van elhelyezve: „Auxilium christianorum” (a keresztények segítsége), a második, sokkal magasabb és hatalmasabb oszlopon egy nagyon nagy ostyát látunk, alatta egy táblán a következő szavakkal: „Salus credentium” (a hívek üdvössége). A pápa a nagy hajó kapitányaként felismeri az ellenség dühét és ezzel azt a veszélyt, amelybe szövetségesei kerültek. Ezért a kísérő csónakok kormányosait a maga hajójára hívja tanácskozásra. (I. vatikáni zsinat) De a vihar egyre hevesebb lesz, a parancsnokoknak vissza kell térniük csónakjaikra. Mikor a szélvész egy kissé elcsendesül a pápa másodszor is magához hívatja őket. (II. vatikáni zsinat) Ekkor a vihar hirtelen újra kitör. A pápa a kormánykeréknél áll és minden erejével megpróbálja hajóját a két oszlop közé kormányozni, melyen sok horgonyt és nagy kampót rögzítettek. - Az ellenséges hajók megkezdik a támadást és a pápa hajóját el akarják süllyeszteni. Ekkor a pápát hirtelen egy golyó találja el. (1981. május 13. II. János Pál pápa) Segítői megtámasztják ugyan, és újra talpra állítják, de hamarosan egy újabb lövedék is eltalálja, mire holtan hanyatlik a földre. Az ellenséges flottán ekkor az öröm és a győzelem rivalgása száll fel. A pápai hajón összesereglett parancsnokok azonban akkora gyorsasággal választják meg az új pápát, hogy az előző haláláról szóló hír az újonnan megválasztottnak nevével egy időben jut el az ellenséghez. Erre ezek minden bátorságukat elvesztik, a pápai hajó pedig minden nehézséget legyőzve biztosan úszik át a két oszlop között, ahol horgonyt tud vetni. Az ellenség menekül, de fejvesztettségükben egymásnak mennek és elsüllyednek. A viziót ezzel fejezte be Bosco Szent János: Az Egyház üldözői a legsúlyosabb szenvedéseket készítik elő az Egyház számára.)
Bosco Szent János beszédét azzal zárta, hogy az egyház életében, ami eddig volt szenvedés az szinte semmi ahhoz képest, ami jönni fog. Csak két eszköz marad számunkra az így keletkezett zűrzavarból való megmenekülésre: az Isten Anyjának tisztelete és a gyakori szentáldozás. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: milyen a Szűzanya iránti tiszteletünk és méltóan felkészülünk-e a szentáldozásra. Tartsunk bűnbánatot.
Kr. K. T.!
Az Úr Jézus búcsúbeszédében ezt mondta tanítványainak: „Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképpen nem, legalább a tetteimért higgyétek. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.” (Jn 14,11-14) Ma Krisztus uralmában részesült Szent Szűzre, égi édesanyánkra tekintünk.
XII. Piusz pápa, aki 1950-ben kihírdette a Mennybevétel dogmáját, rá négy évre, 1954. október 11-én kiadta Ad Coeli Reginam kezdetű enciklikáját, melyben elrendelte Szűz Mária, a Mennyek Királynéja ünnepét. Főegyházmegyénkben ma öt helyen van búcsú ünnep.
Kr. K. T.!
A Szent Szűz dicsőségét látva megerősödik bennünk Szent Pál tanítása: „nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai” (Ef 2,19). E családban jelen van, és gondunkat viseli a Szűz Anya.
Királynőként való tisztelete megjelenik az egyházatyáknál, egyházi íróknál és egyháztanítóknál. Többek között Órigenésznél, Nazianzoszi Szent Gergelynél, Szent Jeremosnál és Krétai Szent Andrásnál is.
Órigenész arról beszél, hogy Máriához hasonlóan a mi lelkünkben is megszületik és növekszik Krisztus, mert a kegyelem lassan birtokba veszi azt, aki engedi: „Önmagunkat felajánlani Istennek felülmúl tökéletességben és magasztosságban minden más fogadalmat. Aki ezt megtette, az Krisztus követője.” (Num 24,2)
Nazianzoszi Szent Gergely hirdette, hogy Krisztusban ugyanis „két természet egyesült Eggyé” - Jézus Krisztus személyében. Krisztus kettős természete miatt Szűz Máriát Istenszülőnek kell nevezni.
Az efezusi zsinat 431-ben, Alexandriai Szent Kürillosz vezetésével – Nesztoriusszal szemben –, az évszázados gyakorlatot dogmával szentesítette, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja. Azóta az imádkozó Egyház is kibontotta ennek a titoknak a gazdagságát. Ma is imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá menekülünk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején…”.
Kr. K. T.!
A mennyei Atya ugyanis, aki Krisztust, a mindhalálig megalázottat dicsőséggel és tisztelettel koronázva jobbjára ültette, Fiával együtt hasonlóképpen felmagasztalta a Boldogságos Szüzet, az alázatos szolgálóleányt az angyalok kórusa fölé. Szűz Máriát Anyakirálynőnek tisztelhetjük, mert szülőanyja lett a Messiás-királynak, aki a próféták jövendölése szerint Dávid trónján és királyságában uralkodik.
Szűz Máriát megtisztelte a Szentháromság, és ő csak az Úr szolgáló leánya akar maradni, s mégis az Úr dicsősége betöltötte, az Ige testté lett, együtt lakott vele és benne. Ezekiel próféta látomása a Szent Szűzre illik (Ez 43,1-7a), és ez alapján mondjuk a litániában: Lelki tiszta edény, Ájtatosságnak jeles edénye.
Pátriárkák Királynéja, mert mélyebb hittel és bizalommal fogadta az Isten Fiát.
Próféták Királynéja, mert a jövőbe látó képessége felülmúlja ezekét.
Apostolok Királynéjának – mert közelebbről szemlélte a Szentháromságot mint az apostolok, és kitartó imádságával leesdette a Szentlelket.
Vértanúk Királynéjának – mert lélekben Isteni Fia után a legtöbbet szenvedett.
Hitvallók Királynéjának – mert élete minden napján hitte és vallotta Szent Fia istenségét.
Szűzek Királynéja – mert ő az első a szűzek között, akik azt az éneket éneklik, amelyet senki más nem énekelhet csak ők, akiket a tisztátalanság nem szennyezett.
Világ Királynéja, Magyarok Nagyasszonya, és Mennyek Királynéasszonyának is szólítjuk az Egyház ősi imádságában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát.
A II. Vatikáni Zsinat a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, éppen mennybevétele összefüggésében: „...a Szeplőtelen Szüzet, aki mentes maradt az eredeti bűn minden szennyétől, földi életének végeztével az Úr tesben és lélekben fölvitte a mennybe, és a mindenség királynőjévé magasztalta, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez.” (Lumen gentium 59.)
Kr. K. T.!
968. Géza nagyfejedelem álma.
1038. aug.14. Szent István felajánlása.
1345 és 1352. A székelyek győzelme a tatárok felett.
1456. július 22. Nándorfehérvár.
1571. október 7. Lepanto
1683. szept. 12. Bécs felszabadítása
1686. szept. 2. Buda felszabadítása
1955. Az osztrákok hét éven át kitartóan imádkozták a rózsafüzért, 1955. május 13-án a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok elhagyták az országot. Katonai szakértők és történészek mind a mai napig értetlenül állnak az eset előtt. Miért vonultak ki a kommunisták Nyugat kapujából? Neumann Teréz azt mondta: „az osztrákok rózsafüzér imája volt az oka ennek.”
1960. A szovjet atomfegyverkezés visszavonulót fúj. A hidegháború idején, a fatimai püspök XXIII. János pápa egyetértésével felhívást intézett 1960 elején, hogy az év október 12-éről 13-ára virradó éjszaka minden hívő a fatimai zarándokokkal együtt imaostromban egyesüljön.
1961. Brazília rózsafüzérrel megmentette önmagát. 1961-ben sokan igyekeztek, hogy Kubához hasonlóan a kommunisták átvegyék Brazília vezetését. Brazília rózsafüzérrel megmentette önmagát 1962-ben.
1986. Fülöp-szigeteken 1986. február 25-én a 20 éves Marcos diktatúra végén a nép nagy elégedetlenséggel vonult újból az utcára.
1991. augusztus 20-án II. János Pál pápa Budapesten a Hősök terén tartott szentmisében újra felajánlotta Magyarországot és a világot a Szűzanyának. Külön imádkozott a Szovjetunióért, Gorbacsovért, akit 19-én este a veterán kommunisták puccsal akarnak megbuktatni. 22-én Jelcin végetvetett a pucsnak. Egy hét múlva megszűnt a Szovjet Kommunista Párt. A fogva tartott népek visszanyerték szabadságukat (FÁK).
Szűz Mária az Egyház jövendő dicsőségének képét viselő királynő, mert ami vele, a kiemelkedő taggal történt, az fog történni Krisztus Titokzatos Testének valamennyi tagjával. Mivel Jézus a kereszten nekünk is anyánkul adta, ezért könyörgünk: „Istenünk, te anyánkká és királynőnkké tetted Fiad édesanyját. Tekints hathatós közbenjárására, és engedd, hogy mennyei országodban elnyerjük a gyermekeidnek megígért dicsőséget.”
Hogyan lett a názáreti Szűz a Világ Királynője?
– Mivel a földön mindég az Úr alázatos szolgálóleány volt. Most a mennyben dicsőséges Királynő, hogy mindnyájunk szolgálatára legyen. (Mt 23,1-12) Mária ma is azt mondja, amit földi életében: „tegyétek, amit Jézus mond”!Lezsák Sándor költő, író, az Országház alelnöke vallomását idézem:
„A Madách gimnáziumban volt egy latin-görög szakos tanár, Muraközy Gyula. Nem tanított minket, ám egyszer bejött magyar órára helyettesíteni. Megállt előttünk, megkérdezte:- Mit tanulnak? Hol tartanak magyarból?
- Kölcsey Himnuszát – mondtuk.
- És tudják? – kérdezte.
- Kívülről – válaszoltuk –, végig.
- És belülről?
Döbbent csend volt. Belülről?
- És mondják, a Himnusz vagy a Szózat szerint kell élni?
Az addig nevetgélő osztály elnémult. Megfogott minket valami. Hogy is van? »Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar…«, »Isten, áldd meg a magyart.« Igen, e kettő legyen az életvezetőnk! Hitben és cselekvésben kell élni és szolgálni egy nemzetet… Nem elég kívülről felmondani a Himnuszt, belülről is érezni és tudni kell.” (Himnusz kívülről, belülről, 2012)
T.! Kérjük a Szűzanyát, mint Nagyasszonyunkat, Királynőnket: segítsen minket, hogy alázatos és szelíd szolgálatunkkal követhessük őt kívülről és belülről, és részünk legyen vele együtt az örök dicsőségben! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése