Az V. parancsolat: Ne ölj. Tiszteld és védd az életet. Kerüld a haragot és neheztelést felebarátoddal szemben (vö. Kiv) 20,13; MTörv 5,17; Mt 5,21 k).
Az ember élete szent, mert egyedül Isten az Úr fölötte, kezdettől a végig; senkinek nincsen joga egy ártatlan életet kioltani: „Én vagyok a te Urad, Istened”(MTörv 5,6).
• Ne ölj, erőteljes életvédelmet jelent. Ábelt megölte testvére Káin: az Úr hangja így szólt hozzá: „Öcséd vére felkiált hozzám a földről” (vö. Ter 4,8-12).
Isten állandóan utal az éltre: „mindenkitől számon kérem az életet” (Ter 9,5); „Ne öld meg az ártatlant és az igazat” (Kiv 23,7). Ennek a törvénynek mindenhol kötelező az ereje: mindenkit és mindenhol kötelez.
• Az élet szent, mert Isten a szerzője: csak Isten az élet Ura. A parancsolat ezt kéri:
- minden szinten tisztelni az életet;
- ügyelni kell az egészségre, kerülni kell a mértéktelenséget ételben és italban,
- megvédeni a békét.
• Amikor az élet veszélyben van, megengedett a törvényes önvédelem, de a feltételeket szigorúan meg kell vizsgálni. Az erőszak megszűnése, a megbocsátás, a szeretet feltételezi az erőszak, a feszültség és elnyomás betiltását.
- a tudatos, közvetlen és közvetett gyilkosságot (gyorshajtás),
- életveszélyben a kellő ápolást megtagadni;
- eltűrni a halálba vivő nyomort;
- minden életveszéllyel járó tettet;
- a sérültek „fehér halálát”;
- a túlzott testápolást;
- az öngyilkosságot: az élet Isten ajándéka: az életünket csak kaptuk, nem vagyunk tulajdonosok;
- az abortuszt: az emberi lény jogát az élethez az első pillanattól el kell ismerni. „Isten fenséges feladatot adott az embernek: az élet védelmét; ez egy olyan feladat, amelyet emberségesen kell megoldani. A megfogamzott életet a legnagyobb gonddal kell őrizni; az abortusz ugyanúgy mint a gyermekölés, siralmas bűnök.” (GS 51)
Az abortusznál való közreműködést is súlyosan bünteti az Egyház, kiközösítéssel, azért, hogy a tett nagyságát kiemelje. Az ártatlan megölése jóvátehetetlen kár a társadalom számára is;
- a háború: az emberi élet kioltása is súlyos bűn, mindenki köteles közreműködni a háború megszűnéséért; a fegyver használata az emberiség legutálatosabb fekélye;
- a botrány: másokat is bűnbe visz.
Jézus amellett, hogy megparancsolja: „Ne ölj!” (Mt 5,21) tiltja a haragot, gyűlöletet, bosszúállást, bűnrészességet az erőszakban; kéri, hogy tartsuk oda a másik arcunkat (vö. Mt 5,22-30), hogy szeressük ellenségeinket (vö. Mt 5,44). Péterre ráparancsolt Jézus, hogy a kardot tegye vissza hüvelyébe (vö. Mt 26,52).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése