Bálint gazda felidézte, hogy a II. világháborúban munkaszolgálatos volt Ukrajnában, onnan Mauthausenbe, majd a günskircheni megsemmisítőtáborba került. „Közel voltam a pusztuláshoz, 42 kilóra fogytam. De túléltem, és 1945 májusában Bad Schallerbachba, egy szanatóriumba kerültem. Itt apácák gondoztak bennünket, és itt játszódott le életem egyik nagy eseménye.
Az egyik
nővér, Annunciáta különösen sokat törődött velem. Akkor már régen
foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy vallást váltok, és ő erősítette
bennem ezt a gondolatot. Elhozta hozzám a helység plébánosát, aki végül
megkeresztelt. Huszonhat éves voltam.”Bálint György sok viszontagságon ment keresztül hosszú és küzdelmes élete során.
A kérdésre, van-e benne harag, azt válaszolta:
„Igazán nincs. A második világháború után módom lett volna elégtételt venni sok olyan emberen, aki nekem bosszúságot, bánatot okozott. Nem tettem sohasem. Az a meggyőződésem, hogy az embernek jót kell tennie, és nem biztos, hogy ugyanott kapja vissza, de valahol visszakapja azt, amit valakinek a hasznára cselekedett.”
MK
**
Isten éltesse a mi Bálint gazdánkat - a Szabad Európa Rádió műsorában sok-sok emberben erősítette meg a föld és a természet iránti szeretetet és a jobb világ reményét.
Most megismerve múltját, még jobban tiszteljük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése