2013. 10. 04.

Növeld bennünk a hitet!



Az ember, akiben elhal a hit erénye annyira fásult lesz, hogy őrá semmi, még az igaz, a jó, a szép és a szent érték sem tud hatni. Az ilyen még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisz, annyira énközpontú lesz. Az ember természeténél fogva társas lény, a hit pedig az egészséges ember életeleme. A hitet nevezhetjük természetfeletti megismerő képességnek, bizalomnak, erős ragaszkodásnak, meggyőződésnek, az igazság elfogadásának. A keresztény hit, elfogadja Isten létét, komolyan veszi szavát és teljesíti akaratát. Mindez hiteles, ha a hívő élete erről tanúskodik. A hívő ember azért bátor, mert Istenre alapozza életét, s a belsejében támadó félénkséget és a külső félelmet is le tudja győzni a Szentlélek erejével. A rossz láttán állhatatosan ki tud tartani, mert tévedhetetlenül hiszi, hogy Isten a maga idejében igazságot szolgáltat és az igazak élni fognak hűségükért. Október 6-án az aradi tizenháromra és a többi neves és névtelen hősi halottra emlékezünk. Bennük eleven volt a hit, ahogy Damjanich imája mutatja: „Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó Uram, az én szívemet és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted; azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.” A hívő Isten jóságára és igazságára hagyatkozik akkor is, amikor nehézségei vannak (Hab 1, 2-3. 2, 2-4). Habakuk próféta (Kr. e. 605-597) Isten elé tárja társadalma hibáit, Isten azonban hosszas várakozás után válaszolt, hogy igazságot szolgáltat. De ennek idejét ő maga határozza meg. Ez alatt időt ad a bűnösöknek a megtérésre és az igazaknak a türelem gyakorlására. Az apostolok Jézus tanítása és tettei nyomán megértették, hogy mindaz, aki Jézusban hisz, új viszonyba kerül Jézussal, megkapja a kegyelmet, amely átalakítja és Jézus dicsőségében részesíti. Ezért kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet.” A hit is kegyelem, Isten ingyenes adománya (Lk 17, 5-10). A Krisztusban vetett hit által felülmúljuk az egész teremtett világot, mert közvetlen kapcsolatba kerülünk Jézussal és általa az Atyával. A Krisztusba vetett hit által nekünk kell új világot teremtenünk a földön, az Isten országát. Ezért alapította az egyházat, rendelte a szentségeket és az igehirdetést. Aki ápolja barátságát Jézussal az imádság, a vasárnapi Ige- és a szentségi liturgiában, az állandóan növekszik hitében, Jézus kívánalmai annak nem teljesíthetetlenek. Minden keresztény felelős testvére hitéért (2 Tim 1, 6-8. 13-14). Ezért a Hit éve, hogy el ne fásuljunk.

„Növeld bennünk a hitet!” Lk 17,5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése