Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk
leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt
születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének
szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila
csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott
köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást
támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket,
nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a
székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi
életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez
a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.
Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő
egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával
tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet
gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp
ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy
püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton
Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való
szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont
párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket,
örökségünket.
Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár
Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal
örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak,
hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld
a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy Kányádi-idézetre
építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé,
vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más
fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is
élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a
fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben
szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott:
„Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az
őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Márton Áront a
magyarság és a kereszténység egyik nagy formátumú személyiségeként
mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó
vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van
felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton
Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem
lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.
Ráduly Róbert Kálmán megválaszolta, hogy miért épp egy lányt és egy
asszonyt örökít meg a szobor, és miért ezen a helyen. „Mondhatnám, hogy a
művészi szabadság gyümölcse mindez. De azt gondolom: sokkal többről van
szó: azért látható egy lány meg a keresztanyja a kompozíción, mert
férfiak állították, mert ők tudják, hogy a férfinak társ kell, olyan,
aki gyereket vállal, és aki köré családot, tűzhelyet alapíthat. Miért
épp itt? Ez a hely számított a város origójának. 1750-ből ismerjük az
első Mikó-vár környéki ábrázolást, és azon valahol itt szerepelt egy
kápolna Tehát ez egy szent hely, nemcsak az origója a városnak,
közösségünknek, hanem az első szent helye. Ugorjuk 180 évet az időben,
kölyökkoromban valahol itt volt a milícia és a szekuritáté székhelye.
Van-e annál nagyobb igazságtétel, hogy Márton Áron püspök atyának a
csíkiak itt állítanak szobrot? Mindig van tehát kiút és megoldás, hogy
ha nem csak türelmünk, erőnk is van hozzá. Felmerült, hogy a szoborral
az 1949-es pünkösdi bevonulást próbáljuk felidézni, ábrázoljuk a püspök
atyát fehér lovon. Akkor Gyimesből érkezett hozzánk, és tudták az
emberek, hogy le fogják tartóztatni, ezért a csángó legények gyűrűt
alkottak köréje, a legerősebbek álltak legbelül, és még tíz ilyen gyűrű
vette őt körül, így kísérték be (…) Pünkösdvasárnapján ez a szobor és ez
a ’49-es történet hozzá nemcsak azt mondja el számunkra, hogy Márton
Áron hiteles politikai programot hozott számunkra, hanem azt is
egyúttal, hogy nekünk e program mögé kell felsorakoznunk, egymásba
kapaszkodnunk, belül a legerősebb, és aztán a többiek, sok-sok
koncentrációs körben, amíg a Székelyföldet mind be tudjuk lakni – adott
választ Ráduly Róbert.
A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron
jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a
szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A
szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok
eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot
Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán
készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot
pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.
Izsák-Székely Judith, székelyhon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése