Muhi - emlékhely |
A muhi csata 1241. április 11-12-én,
az 1241-42-es tatárdúlás döntő ütközete, a mongolok (tatárok) főseregét vezető
Batu kán (1207-1255) győzelme IV. Béla király (1235-70) serege ellen. Miután
a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, a király Csák Ugrin kalocsai érsek
ösztönzésére elhagyta Pestet és a tatárok ellen indult. E hírre Batu kán magához
rendelte szanaszét portyázó csapatait, és a lassan visszavonuló tatárhadat a Sajó
bal partján Külsőböcs mellett a Hernád és a Takta közötti területen központosította.
Vele szemben április 8/9-én, a Sajó jobb partján Ónod és Muhi környékén a magyar
haderő (15-20 ezer fő) ütött tábort, s táborát szekerekkel védte. Nem rombolta
le a Sajó egyetlen hídját, csak őrséget állított melléje, mert ezen akart
átkelni, hogy a tatárokkal megütközzék. A táborban a magyar sereg veszedelmesen
összezsúfolódott, a sátrak kötelei egymást érték. A könnyűlovas, mozgékony
mongolhad támadása ellen szekérvárat alakítottak ki, ahol a magyar sereg
összezsúfolódott, a sátrak kötelei egymást érték, s a mongol támadáskor, a
döntő pillanatban a magyar hadsereg nem volt képes kifejlődni, harcrendbe állni.
Egy orosz szökevény jelent meg a magyar táborban és elárulta a mongolok tervét.
A készülő éjszakai támadás hírére IV. Béla öccsét, Kálmánt küldte a híd védelmére, kihez Ugrin érsek csatlakozott. Éjfél táján érkeztek a hídhoz, s ekkor már számos tatár kelt át a hídon, de közelharcban visszavetették őket a másik partra. Ezután megerősítették a híd őrségét, és felváltva ezer ember virrasztott a templomosok csapatával együtt. A többi csapat a győzelem hírére megelégedve mulatni kezdett, majd aludni tért. Közben az éjszaka leple alatt Batu egy új átkelőt építtetett és megkezdte azon az átkelést.
A muhi csata vázlata |
Batu serege még napkelte előtt
támadott, de most már kőhajító gépeket is bevetett a folyó túlpartján működő magyar
számszeríjászok elűzése, távol tartása érdekében. Sikerült visszaszorítania a
hídőrséget és a régi hídon átkelt a Sajó jobb partjára. Reggel 8 órára a magyar
haderő körül volt zárva. Kálmán herceg és Ugrin érsek vezette magyar seregek, a
templomosokkal az oldalukon sikerrel vették fel a harcot Batu ellen.
A főerők összecsapása a hídnál
órákon át tartott. Ugrin és Kálmán csapata hősiesen küzdött. A tatárok nagy
veszteségeket szenvedtek a jobbszárny késlekedése miatt. Csata közben lelte
halálát Batu páncélos testőrségének 30 tagja, valamint hadnagyuk, Bakatu is. A kínai
évkönyvek szerint Batu visszavonulásra gondolt.
Ezalatt a Szubutaj (1176-1248) a legjobb terepismerő által vezetett
mongol csapatok a jobbszárnyon a Sajón gázlót találtak, amin átkeltek. A magyar
seregnek ekkor már kétirányú támadást kellett kivédenie, így Batu főerői egyre
nagyobb számban tudtak átkelni a hídon. Kálmán herceg és Ugrin érsek
dandárjaikkal kétségbeesett hősiességgel harcoltak. A templomosok mind egy
szálig elestek, Kálmán és Ugrin súlyosan megsebesülve kénytelen volt visszavonulni.
A királyt üldöző mongolok |
A csata végkimenetelét végül a
mongol erők jobbszárnyán érkező Szubutaj lovas egységei fordították a mongolok
felé. Végül felülkerekedtek, és
felgyújtották a tábort. A magyar sereg menekülni volt kénytelen, Kálmán herceg
később belehalt sebeibe.
A küzdelem ennek ellenére egész nap
tartott, a tábor védelme még a folyamatosan menekülők nélkül is elég erős
lehetett, mert Dzsuvajni perzsa történetíró szerint a királyi sátor mongolok általi
elfoglalása után sem szűnt meg a harc, a magyarok ellenállása, sötétedésig még
így sem került teljesen a mongolok kezébe a tábor.
Elesett Mátyás esztergomi,
Csák Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai,
Rajnald erdélyi püspök, Eradius bácsi és Albert esztergomi
főesperes, Miklós nagyszebeni prépost, Tomaj Dénes nádor, Serafil
fia András országbíró, Rátót nemzetségbeli Domokos tárnokmester,
Gutkeled Miklós horvát-szlavón bán, jóformán az egész templomos csapat és a
sereg nagyobb része. A királynak és kíséretének, Bertalan pécsi püspöknek
sikerült kitörnie és elmenekülnie. Benedek váradi püspök nem érkezett
meg időben. A csata következményeképpen Magyarországnak a Dunától Keletre fekvő
része a tatárok prédája lett, az ország 1241-42-ben több mezei hadat nem tudott
kiállítani, de a várakba húzódott katonaság számos helyen sikerrel harcolt a
támadókkal.
A mongol dúlás után megszabadult Magyarország.
A mongol dúlás után megszabadult Magyarország.
Ögödej nagykán 1241 végén meghalt,
ezért a nagykánt választó kurultájon Dzsingisz kán valamennyi leszármazottjának
kötelezően jelen kellett lennie. Így 1242-ben Batu kán Bulgáriában találkozott
a Dalmáciából érkező Kadan seregével, aki IV. Bélát üldözte. Havasalföldön
egyesültek a többi seregrésszel és hazaindultak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése