2015. 08. 27.

Nem a látszat a fontos - EU!



A Millenniumi-templom melletti székelykapu megrendelésén fáradoztunk 2002 tavaszán. Elmentünk egy távolabbi hely felkapott faragómesteréhez megbeszélésre. Megmutattuk a tervrajzot, hogy milyen kaput szeretnénk és árajánlatot kértünk. Az ár hallatán nyugodtságot mutattunk, pedig elhűltünk a 220 millió lej hallatán. Igaz, milliós világ volt, csak utána kellett négy nullát levágni, hogy „új lej” legyen belőle. Egy másik tájegységen is kopogtunk, ahol 120 millió lejre konstatálták a munkát. Tudomásul vettük, köszöntünk és eljöttünk. Városunkhoz közelebb kerülve, egy régről ismerőshöz mentünk. A székelykapu-tervét látva, ő 80 millió lejre taksálta munkáját. Végül felkerestük Molnár Gyuri bácsit Csíkszentgyörgyön. Már idős ember volt és felhagyott a faragással. Meghallgatott minket és megfontoltan következőket mondta: ma egy kaszás napszáma 500 ezer lej. Egy kapu elkészítése nekem egy hónap és néhány napba beletelik. 18 millió lejért sok lesz-e maguknak? – Jött, hogy megcsókoljuk! Gyuri bácsi, mondtuk, 20 milliót adunk érte. Isten segedelméből azóta áll a székelykapunk, faragóját az Úr már haza szólította. Úgy gondolom, hogy e tisztességes ember érkezésére az angyalok kitárták a mennyország kapuját. 
Világunkban sok mindenre figyel az EU, mi is figyelünk rá, s még sem érezzük államunknak, mert csak pénzben számolnak és gondolkoznak. A látszatra adnak, pedig nem a látszat a fontos, hanem a lelkület, az ember tisztelete. A liberalizáció jelszava alatt majdnem minden szabad, ami eddig rossz és bűn volt. Az élet már nem szent, mivel sokan vagyunk, ezért szabad a magzatgyilkosság, az idősek és betegek halálba segítése, a fajtalankodás, szabadon járhatnak az őrültek, szabadon támadnak a gyilkos migránsok, szabadon tüntetnek és fenyegetőznek, hogy nemsokára legyilkolnak. A lelki rombolás súlyos, a környezet rombolásról ne is szóljunk. Fájó, hogy Európa vesztébe rohan. Valamit elszúrtak Brüsszelben! Ezen változtatni kéne, mindnyájan így gondoljuk. 

Fel kell ébrednünk arra, hogy a technikai civilizációt egyfajta spirituális gondolkodásmód váltsa fel. Erre kellene törekedni. Erre vannak már törekvések, még közgazdászok is gondolkodnak ezen, de úgy tűnik, hogy a változtatás csak akkor következhet be, ha valamilyen nagyobb katasztrófa jobban megrázza a világot és az emberiséget, és rádöbbenti, hogy ez az irány, ami felé jelenleg haladunk, nem jó. Vagyis Isten törvényét komolyan kell venni (MTörv 4,1-2. 6-8). Isten, aki létbe hívott, a törvénnyel is ő ajándékozott meg, azt be kell tartani. A törvény megtartása a szövetségi hűség jele, Isten barátságában gyökerező élet. A törvény igazi szellemét tárta fel Jézus (Mk 7,1-8. 14-15. 21-23). Rámutat, hogy az embert Istentől elszakítottá csak a bűn teszi. Ez nem más, mint az ember értelmi és szabad akarati elfordulása Istentől és rendetlen odafordulás a teremtményekhez. Szívünkben életnormaként áramoljon az igazság szava, vagyis Jézus (Jak 1,17-18. 21b.-22. 27). Feladatunk meghallgatni Isten szavát és a szerint élni.

„Ez a sok rossz mind belülről származik...” Mk 7,23

Darvas-Kozma József



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése