Az Árpád-ház Mária tisztelete

Géza nagy fejedelem álma – Ranzani Péter püspök, humanista szerint Géza fejedelem tisztán látta, hogy az addigi életforma nem követhető. A kalandozások sok bajt okoznak Európa népei között. A törzsek önálló kezdeményezései csak a felmorzsolódáshoz vezetnek. Épp ezért változtatni szeretne a viszonyokon.

Ekkor Isten Géza fejedelemnek egy álmot küldött vigaszul: “Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megiosmered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője less … Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek.

Géza álmából felócsudva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”

Szent István szüleitől hallotta az álmot. Ő pedig egész életében bensőségesen tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. Ez a tisztelet egész lelkét betöltő, gondolatait, cselekvéseit irányító, életét alakító valóság volt a számára.

Szent István király 1038. Nagyboldogasszony ünnepének vigíliáján, elsőként a világon, koronáját (népét és országát) a Boldogságos Szűz Máriára hagyta. Őrá bízta, akinek szívébe és karjára mennyei Atyánk az ő egyszülött fiát, Jézust adta. Szent István végrendeletével Szűz Mária gyermekei és országa lettünk. Az országot népével együtt jelentő korona, szent lett, Istennek átadott. Ezért népünk a történelemben új küldetést és feladatot kapott. Magyarország pedig megmaradt Szűz Mária palástja alatt ezer éven át, ahová első és szent királya ajánlotta. Népünk királyainkkal az élen, ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre.

A Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János-Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomába a II. Szilveszter pápától kapott - és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott - kápolna helyett az új magyar kápolnát október 8-án szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.