2015. 08. 15.

Székely autonómia skót segítséggel

Forrás: alfahir.hu
Az utóbbi időben állandósultak a magyarellenes megnyilvánulások Romániában – hangoztatta Kántor Zoltán. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője úgy vélekedett, választási év következik, és ilyenkor mindig kicsit intenzívebbek a magyarellenes megjegyzések, mert míg korábban félévente voltak a romániai magyarság számára kedvezőtlenebb megnyilvánulások, most mintha havonta születne ilyen kijelentés román részről.

Azt mondta, a két ország között, illetve a romániai magyarság és a román többség, az állam között kisebbségi kérdésekben feszültségek vannak, magyar részről a két ország közötti viszonyt ez meghatározza addig, míg az erdélyi magyar kisebbségi kérdést nem oldják meg megfelelő módon.
Kántor a román kormányfő harcias nyilatkozata után fejtette ki véleményét, miután a kapkodó Ponta újra előcibálta a magyar kártyát.

Hogy a helyzet valóban „fokozódik”, érzékelhető, hiszen a belpolitikai mélyrepülés egyre markánsabb, a magyar közösséget érintő történések pedig rossz emlékű időszakot idéznek. Az eddig csak zászló- és névtáblaháború sújtotta Háromszéken egy állami intézmény vezetője a törvényesség zászlaját lengetve példátlan módon alázza meg a magyar közösséget, a Hargita megyei Marosfőn újólag a székelyföldi románok megkülönböztetéséről, diszkriminálásáról, megtűrtségéről értekezik Hargita megye prefektusa. S hogy magyar ügyben a bukaresti külügyminisztérium ismételten eltúlozza reakcióit, Markó Béla is megerősíti, szerinte ugyanis Zákonyi Botond nyilatkozata kapcsán a tárca úgy viselkedik, mint a nyolcvanas, kilencvenes években, amikor minden kívülről érkező, a nemzeti kisebbségek helyzetét firtató véleményről azt tartották, hogy az ország belügyeibe való beavatkozást jelent.

Forog a régi lemez, avagy kísért a múlt. Hiszen nem lehet elégszer leírni, megkérdezni, miként lehet megtűrt egy többségi nemzet saját államában? Dohos, ócska és ostoba manipuláció zajlik újra, negyedszázaddal azután, hogy örökre elillantnak hittük a diktatúra retorikáját, miszerint Romániában a kisebbségi kérdés egyszer s mindenkorra megoldott.

Hogy tehát az erdélyi „magyar kisebbségi kérdést” – miként Kántor Zoltán most felveti – mikorra sikerül „megfelelő módon” megoldani, egyelőre tippelni sem lehet, hiszen újra dúl a magyarellenes csörte. És miközben építkezni kellene, válaszolgatni, magyarázkodni, érvelni kényszerülünk, választások közeledtével pedig tényleg ajánlott erősíteni tűrőképességünket. Így múlik tehát időnk, fogynak lassan szavaink is, csak azok az érzéketlen szélmalmok őrölnek rendületlenül.

Farkas Réka
Háromszék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése