Minden előkészületnél három szakaszt szoktunk megkülönböztetni: távoli,
közeli és közvetlen előkészületet.
Az elsőáldozásra a távoli előkészület a hívő
keresztény családban kezdődik, pontosabban a keresztséggel, amikor a szülők az Egyház
színe elé viszik gyermeküket, hogy Isten jóságából új, kegyelmi életet kapjon
vízből és Szentlélekből. A szülők ünnepélyesen vállalják a gyermek
megkeresztelésével járó kötelezettségeket: szent hitünk tanítása szerint
nevelik, hogy hitünk szerint éljen; vállalják, hogy féltő gonddal ügyelnek arra, hogy az isteni élet napról napra növekedjék
benne és azt a bűn soha meg ne fertőzze.
A keresztszülők pedig kezességet
vállalnak, azaz megígérik, hogy támogatják a gyermek szüleit vállalt
kötelességük teljesítésében. Ők nemcsak a keresztség egyszeri és egyszerű tanúi,
hanem ők a biztosíték arra, hogy a gyermek nem marad magára – még akkor sem, ha
bármilyen katasztrófában elhaláloznának a szülők –, mert ők felkarolják a
gyermeket úgy mint sajátjukat, ígéretükhöz és erejükhöz híven fogják nevelni,
hogy szeresse Istent és embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította. Ez a
távoli előkészület a keresztelés után tovább folytatódik a szerető családban a
közös imádság, a szoktatás és a nevelés által.
A gyermek testi, lelki, szellemi és érzelmi világa fokozatosan és nem párhuzamosan
bontakozik ki, miközben megtapasztalja azt, hogy szeretik, szeretve van, azaz
elfogadják olyannak, amilyen. Megéli, hogy védelemben, gondoskodó szeretetben
részesül és ezt csak az édesanyja tudja a legmagasabb szinten közvetíteni. A
biztonságot is igényli és meg is tapasztalja a gyermek, mert látja édesapjának
a családra irányuló törődését. És ami nagyon lényeges a gyermekkorban, hogy mindegyre
dicsérjék meg, bátorítsák, örvendjenek minden kis mozdulatának, örömének,
beszéljenek hozzá, mosolyogjanak rá és így erősítsék a sikerélményét, bizalmát
és önbizalmát.
Amikor már járóképes vigyék sétálni, adjanak neki mozgásteret. Vigyék magukkal
barátokhoz, rokonokhoz, még a templomba is. Így kezdi felfedezni, hogy van egy nagyobb
közösség is, ahová ő is tartozik. A közösséghez tartozást erősíti, amikor
otthon imádkoznak szeretteikért és szentmisére járnak.
Az előkészítő osztállyal megkezdődik a közeli előkészület a szentáldozásra,
amely három éven át tart. Megismeri a szerető mennyei Atyát, aki nagy és
csodálatos világunkat teremtette, aki gondoskodik teremtményeiről, aki szeret
minket mint gyermekeit. Örök szeretetét megismerjük szent Fia, Jézus Krisztus
által. Az ő személyét, tanítását és csodatetteit bontogatja ki az iskolai és a
plébániai hitoktatás. Mihelyt értelmünk használatára eljutnak, azaz meg tudják
különböztetni a jót a rossztól, amikor a minket szerető Jézus iránt viszontszeret
alakul ki bennük, amikor megértik, hogy Jézus nem egy kicsi ezt-azt ad nekünk,
hanem önmagát adja az Oltáriszentségben, akkor kigyullad bennünk a vágy, hogy
szentségi módon találkozzanak Jézussal, áldozhassanak. (Darvas-Kozma József) - folytatjuk -
A fenti klpekről részletesebben:
http://dkjozsef.blogspot.ro/search/label/Els%C5%91%C3%A1ldoz%C3%B3k%202015-ben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése