Glasul Hunedoarei
napilapban Stefan Ciocan román újságíró: történelem, kultúra és szellemi
gyökerek nélküli a Kárpátokon túli román népről beszél. Az ő szemükben minket felszabadítottak
a magyarok alól. Pedig teljesen egyértelmű, hogy Erdélyt meghódították,
szellemileg pedig ez a tartomány volt az a bizonyos tojás, melyből a román
kultúra és írásosság kikelt. A románság tojása, melyet a magyarok és osztrákok
fészkében keltettek. Ezzel kapcsolatban néhány tény melyről nagyon kevés szó
esik és érthetetlen módon mi is keveset beszélünk róla, de érthető módon a
román fáma elhallgatja.
"Forrai Miklós,
háportoni nemes volt az első, aki 1564-ben saját pénzén evangéliumi
magyarázatokat jelentetett meg román nyelven, amelynek “Talcul Evanghelior” a
címe.
János Zsigmond (1559-1571)
első erdélyi fejedelem uralkodása alatt vezették be a román ortodox egyházakba
a szláv helyett a román nyelvet. Ez nagymértékben hozzájárult a román nemzeti
nyelvű irodalom kialakulásához.
A tordai országgyűlésen 1568-ban
először mondták ki Európában – és azt hiszem a Földön is – a vallásszabadságot!
A katolikus mellett a reformátust, az evangélikust és az unitáriust teljesen
egyenrangúnak nyilvánították, a román ortodox vallást pedig tolerálták.
Kolozsváron, Heltai Gáspár
nyomdájában 1570 körül jelent meg az első (!) latin betűs román nyelvű
nyomtatvány, amely Szegedi György Zsoltároskönyvének román fordítása.
Tordási Mihály érsek, karánsebesi
és lugosi prédikátorokkal lefordíttatta az Ótestamentumot és a dévai
várkapitány Geszti Ferenc pénzbeli támogatásával 1582-ben Szászvárosban
kinyomtatta (Palia dela Orastie).
Bethlen Gábor (1613-1629) Erdély
legnagyobb fejedelme, Gyulafehérváron az erdélyi románság számára egy
cirillbetűs nyomdát állíttatott föl – a románok 1875-ig cirill-betűket
használtak – és szorgalmazta az Új Testamentum románra történő lefordítását.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
(1630-1648) tovább folytatta e nemes szándékot és 1640 körül a fejedelmi udvar
papja Geleji-Katona István ötletére, Csulay György egyházi főfelügyelő
költségein román nyelven kiadták a Kálvinista katekizmust.
1648-ban Fogarasi István költségein
hasonló témájú fordítások jelentek meg román nyelven.
I. Rákóczi György felesége,
Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára,
amelyben a tanulók, papjelöltek és papok, természetesen román nyelven (!)
tanulhattak.
Az erdélyi románság
kultúrtörténetében azonban a legnagyobb jelentőséggel az ún. Rákóczi-Biblia
bír, amely a teljes Új Testamentum román nyelvre történő lefordítása. A munkát
1648-ban fejezték be és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem költségein a
gyulafehérvári nyomdában nyomtatták ki. Ez a román nyelvű Biblia 40(!) évvel
előzte meg a Bukarestben kinyomtatott román Bibliát.
Amikor a török 1658-ban Erdélyt
dúlta, a gyulafehérvári nyomdát is megsemmisítette. Erdély utolsó fejedelme
Apafi Mihály (1661-1690) azonban ismét helyreállíttatta. Az 1685-89-es évek
között kiadott román nyelvű nyomtatványok az ő támogatásának köszönhetik
megjelenésüket.
Az első román nyelvű
tankönyv, szintén az erdélyi fejedelmek által létrehozott gyulafehérvári
nyomdában jelent meg 1699-ben (Bucovna ce are în sine deprinderea învataturii copiilor
la carte).
1918-ban a kb. 2.8 millió
magyarországi románnak 2043 iskolája volt. Több, mint az akkori összrománságnak
(!) (kb. 7 millió) a Román királyságban."
Megjelent 2016. szept. 13-án.
szek-helyek.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése