
Világszemléletükről legkorábban az arab utazók és a görög krónikások írtak. Imádják az egy Istent, akinek áldozatot mutatnak be. Utána tisztelik a két égitestet, a napot és a holdat, de nem imádják. Tisztelik, mert fényükkel szolgálják a növényeket, állatokat és az embert. Könnyen észrevehető a piramisszerű, hármas tagolású élővilág: legfelül a menny, alatta az ég, és lent a föld. Ez a makrokozmosz, ami szoros egységet alkot. Még van az alvilág is, de az valami rossz állapot.
A család pedig a mikrokozmosz, a kis világ. Az egy Isten jelenlétében a házassággal köti össze életét a vőlegény és a menyasszony, így lépnek be a család rendjébe, hogy a földet műveljék, állatokat tartsanak és gyermekeket neveljenek. Az egy Isten a két szülő és hármas feladatuk szembetűnő.
A házassággal a férfi és a nő az égi világba lép be. A nap a férfi szimbóluma, mert neki kell jönnie-mennie, mint a napnak az égen, hogy családjáról gondoskodjék. A hold a feleség szimbóluma, amelynek udvara is van, neki kell otthonossá tennie a családi életet. A feleség hol kitelik, hol megújul, mint a hold. Az asszony biológiai órája a hold ciklusához van igazítva. Ha várandós lesz, akkor kitelik, mint a tele hold, és a szüléssel megújul, mint az újhold, és mellette megjelennek a kis csillagocskák a gyermekek.

A székely címer napja és holdja, az Istentől kapott hívatást jelképezi, hogy éjjel és nappal teljesítsék hármas küldetésüket: földet műveljenek, állatokat tartsanak és gyermekeket neveljenek.
A székely zászló legkorábban ránk maradt formája XVI. század végéről való, lovagsági lobogó.
A jelen székely zászló égszínkék-arany színű, a csillagsugaras Nap és a telőben levő Holdat egymás mellett tartalmazó lobogó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése