Kedden, június 4-én a
szokásos időpontban, reggel 7 órakor Ferenc pápa szentmisét mutatott be a Szent
Márta Ház kápolnájában 50 személy részére. A Szentatyával együtt misézett XIX.
Nerses Bedros Tarmouni örmény katolikus pátriárka, Fernando Vianney,
Sri-Lanka-i püspök és Jean Louis Brugues francia érsek, aki 2012 júniusa óta a
Vatikáni Apostoli Könyvtár vezetője. A szentmisén a könyvtár munkatársai vettek
részt. Meghívták a szertartásra továbbá az olasz közszolgálati televízió, a RAI
elnökét (Anna Maria Tarantola) és főigazgatóját (Luigi Gubitosi),
családtagjaikkal együtt.
Ferenc pápa szentbeszédében a jól ismert evangéliumi jelenetből indult ki, amelyben a farizeusok azt kérdezik Jézustól, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak? A farizeusok csapdába akarták ejteni Jézust. Mézes-mázas, szépséges szavakkal tették fel a kérdést, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem. Baráti magatartással közeledtek felé, ám mindez hamis volt. Ők ugyanis nem az igazságot szeretik, hanem egyedül saját magukat és megpróbálják elámítani, hazugságaikba bevonni másokat. Szívük ugyanis hazug, nem akarják kimondani az igazságot.
„A korruptság nyelvezete ez a képmutatás. Jézus ennek az ellenkezőjét mondja a tanítványoknak, azt, hogy beszédük legyen igen-igen, nem-nem. A képmutatás nem az igazság nyelve, mert az igazság soha nem jár egyedül. Soha. Mindig a szeretet kíséretében jár. Nincs igazság szeretet nélkül, a szeretet az első igazság… Azok olyan igazságot akarnak, amelyek az ő érdekeiknek a rabjai. Ha van is bennük egyfajta szeretet, az nem más, mint a saját maguk iránti szeretet. Az a fajta narcisztikus ideál, amely elárulja a másikat, elrabolja bizalmát.”
Ez a látszólag „meggyőző nyelvezet” valójában tévedésekhez és hazugsághoz vezet – mondta a pápa. Némi iróniával rajzolta meg azoknak az arcképét, akik ma oly szeretetteljes szavakkal közelednek Jézushoz, ám ők ugyanazok a személyek, akik csütörtökön este az Olajfák hegyén elfogják, pénteken pedig Pilátus elé viszik. Jézus viszont éppen ennek az ellenkezőjét kéri, azt, hogy beszédük legyen igen-igen, nem-nem, vagyis az igazság és a szeretet szava.
„Jézus szelídségének nincs semmi köze ehhez a mézes-mázas beszédhez. Az ő szelídsége egy gyermek szelídsége, a gyermekek pedig nem képmutatók, nem korruptak.”
Ferenc pápa végül a hiúságból fakadó belső gyöngeségről beszélt. Jól esik mindenkinek, ha kedves dolgokat mondanak róla. Ezt a korruptak tudják és ezzel a kedves nyelvezettel próbálják gyengébbé tenni az embereket.
„Gondolkodjunk el tehát azon, hogy mi milyen nyelvezetet használunk. Igazságban, szeretettel szólunk, vagy pedig az illem társadalmilag elfogadott nyelvén beszélünk, esetleg szép, de érzelmek nélküli dolgokat mondunk. Testvérek, a mi nyelvünk legyen az evangélium nyelve. Ezek a képmutatók pedig, akik hízelegnek, hajbókolnak végül még hamis tanúkat is keresnek, hogy vádolhassák azokat, akik előtt hajlongtak. Ma kérjük az Úr Jézustól, hogy a mi beszédünk az egyszerűek beszéde legyen, akik úgy beszélnek, mint a gyermekek, mint Isten gyermekei, a szeretet igazságában.” Ferenc pápa ezekkel a gondolatokkal zárta szentbeszédét kedden reggel bemutatott miséjén.
(ik) VR
Ferenc pápa szentbeszédében a jól ismert evangéliumi jelenetből indult ki, amelyben a farizeusok azt kérdezik Jézustól, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak? A farizeusok csapdába akarták ejteni Jézust. Mézes-mázas, szépséges szavakkal tették fel a kérdést, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem. Baráti magatartással közeledtek felé, ám mindez hamis volt. Ők ugyanis nem az igazságot szeretik, hanem egyedül saját magukat és megpróbálják elámítani, hazugságaikba bevonni másokat. Szívük ugyanis hazug, nem akarják kimondani az igazságot.
„A korruptság nyelvezete ez a képmutatás. Jézus ennek az ellenkezőjét mondja a tanítványoknak, azt, hogy beszédük legyen igen-igen, nem-nem. A képmutatás nem az igazság nyelve, mert az igazság soha nem jár egyedül. Soha. Mindig a szeretet kíséretében jár. Nincs igazság szeretet nélkül, a szeretet az első igazság… Azok olyan igazságot akarnak, amelyek az ő érdekeiknek a rabjai. Ha van is bennük egyfajta szeretet, az nem más, mint a saját maguk iránti szeretet. Az a fajta narcisztikus ideál, amely elárulja a másikat, elrabolja bizalmát.”
Ez a látszólag „meggyőző nyelvezet” valójában tévedésekhez és hazugsághoz vezet – mondta a pápa. Némi iróniával rajzolta meg azoknak az arcképét, akik ma oly szeretetteljes szavakkal közelednek Jézushoz, ám ők ugyanazok a személyek, akik csütörtökön este az Olajfák hegyén elfogják, pénteken pedig Pilátus elé viszik. Jézus viszont éppen ennek az ellenkezőjét kéri, azt, hogy beszédük legyen igen-igen, nem-nem, vagyis az igazság és a szeretet szava.
„Jézus szelídségének nincs semmi köze ehhez a mézes-mázas beszédhez. Az ő szelídsége egy gyermek szelídsége, a gyermekek pedig nem képmutatók, nem korruptak.”
Ferenc pápa végül a hiúságból fakadó belső gyöngeségről beszélt. Jól esik mindenkinek, ha kedves dolgokat mondanak róla. Ezt a korruptak tudják és ezzel a kedves nyelvezettel próbálják gyengébbé tenni az embereket.
„Gondolkodjunk el tehát azon, hogy mi milyen nyelvezetet használunk. Igazságban, szeretettel szólunk, vagy pedig az illem társadalmilag elfogadott nyelvén beszélünk, esetleg szép, de érzelmek nélküli dolgokat mondunk. Testvérek, a mi nyelvünk legyen az evangélium nyelve. Ezek a képmutatók pedig, akik hízelegnek, hajbókolnak végül még hamis tanúkat is keresnek, hogy vádolhassák azokat, akik előtt hajlongtak. Ma kérjük az Úr Jézustól, hogy a mi beszédünk az egyszerűek beszéde legyen, akik úgy beszélnek, mint a gyermekek, mint Isten gyermekei, a szeretet igazságában.” Ferenc pápa ezekkel a gondolatokkal zárta szentbeszédét kedden reggel bemutatott miséjén.
(ik) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése