Alma Mater

A család gyermekóvó, gyermeknevelő közösség. A nemzet a családokat óvó közösség. Az Egyház a nemzetek felett álló isteni közösség, amely egyaránt óvja a nemzeteket és családokat, benne a személyeket is. A jelen társadalmában a gyermekek nevelésének, képességeik kibontakoztatásának keretéül az iskola szolgál. Latin neve alma mater. Az almus, a, um szó jelentése nevelő, tápláló, gondviselő. Az iskola tehát nevelő, tápláló, gondviselő anya volt. Igaz, hogy amikor így nevezték, akkor csak egyházi iskolák léteztek, melyek célja: krisztusi embert nevelni és felkészíteni az életre. Az iskola segítette a tanulókat testi, lelki, érzelmi és szellemi fejlődésükben. Erdélyben a 19. század végén és a 20. század elején a magyar állam fokozatosan átvette az Egyháztól a nevelést és az oktatást. Trianon után a román állam pedig teljesen megszüntette az anyanyelvű állami iskolát. A két világháború között csak az Egyház próbálta biztosítani nagy áldozatok árán az anyanyelvű oktatást, majd 1948-ban ettől a jogtól is megfosztották. 

Az iskolai oktatás és nevelés a 21. század Romániájában a padlón hever, mert velejében rossz az oktatási rendszer. Az iskolák működése, a tanárok száma és fizetése is létszám függő. Fegyelmezni és megkövetelni a kellő ismeretet így nem lehet. A belső szabályzatot legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják, ezért fellazul a fegyelem. Oktatás-nevelésről már csak az 1-4. osztályban beszélhetünk. Ott még családias a szellem. Az 5. osztálytól felfelé a tantárgyakat más-más tanár tanítja, ezért közöttük személyes kapcsolat nem tud kialakulni. A gyerekek érzelmi fejlődése ekkor szokott derékba törni. Első sorban a tananyag nem arányos a gyerekek felfogó képességével. Ugyanakkor a tanároknak más-más „stílusa” van, és ha nem alkalmazkodnak a gyerekek lelkivilágához és felfogó képességéhez, akkor kínszenvedés az iskola. Ez is súlyos probléma. A tanulók lelki sérülésének orvoslására az utóbbi évtizedekben pszichológusok sokaságát alkalmazták, akik „kezelésbe” veszik a gyerekeket vagy máshová irányítják. Mindezt rá erőszakolják a gyerekekre, holott gyökerében kellene megváltoztatni az oktatási rendszert! A törvényeket jogászok hozták, a maguk érdekeit szem előtt tartva. A pedagógusokra nem figyeltek, jogaikban korlátozták, az elvárásokat növelték, munkájukat gyengén fizetik. Fegyelmezni nem lehet, buktatni nem lehet, mert veszélybe kerül az iskola, a katedra és a megélhetés. 

A 8. osztály végéig eljutnak a gyerekek, és a kis érettségin halomra buknak, mert rossz az oktatási rendszer. Ilyenkor a szülők is belátják, hogy gyermekeik esélytelenné váltak. A felnövő generációért felelősek vagyunk. Javulást csak a gyermekközpontú oktatási rendszer hozhat. Addig is Jézus szeretetével legyünk a gyerekek iránt, mert minden jó szó és példa termékeny lelkükbe hull, s megtermi a legszebb erényvirágot, a hálát. Isten pedig megígérte: „akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dán 12,3).