Koporsókat találtak a Csomafalvi út alatt

Körülbelül 300 éves koporsót találtak Gyergyócsomafalván a vízhálózat-felújítási munkálatok során, a régészek a feltárást a napokban kezdik el.

 

A 125-ös megyei út és a Huszár utca kereszteződésénél az ásási munka során a markológép nyoma után egy koporsó szélét fedezték fel április 4-én, pénteken. Márton László Szilárd polgármester elmondta, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régészét azonnal értesítették, aki a csíkszeredai kollégáival érkezett a helyszínre.

A munkálatok során temetkezési maradványok kerültek elő, mint megtudtuk a leleteket szakszerűen megóvták, a munkálatok zajlanak tovább, a feltárás pár nap múlva veszi kezdetét.

„Amit mostanáig tudni lehet az az, hogy a temetkezés körülbelül 300 éves, vagy annál egy kicsivel több és koporsós temetkezésről van szó. Megmaradt a koporsó, a csontváz és szövetmaradványok, illetve hajmaradványok is vannak, a koporsónak a fej felőli része volt látható. De bővebben a feltárás után tudunk meg részleteket. A lelet állapota jónak mondható, ideális körülmények kellenek ahhoz, hogy így megmaradjon” – mondta elöljáróban Bota Zoltán, a múzeum régésze. Hozzátette: „A környéken hasonló esettel, nem találkoztunk. Templomhoz nem köthető, a környéken se kápolnáról, se templomról nem tudunk a térképek alapján. Elképzelhető, hogy olyan temetkezésről van szó, amit beástak a saját telkük sarkába az ott lakók, a családtagok. Ez egy szokás volt egészen a 18. század végéig” – mondta a régész az első koporsó megtalálásakor.

A csatornázási munkálatokat folytatták, és nem messze az első lelettől a markológép nyomán újabb koporsót találtak pénteken.

Bota Zoltán régészt a feltárást követően is fogjuk kérdezni, hiszen nemcsak Csomafalván, de Gyergyószéken is futótűzként terjedt a hír, a mendemonda az útkereszteződésben talált koporsókról.

Forrás: székelyhon.ro

**
Tisztelt Olvasó!
Ennek a leletnek csak örvendeni lehet.
P. Damokos Kázmér c. koronai püspök, erdélyi apostoli vikárius, csíksomlyói házfőnök 1668. év második felében jelentést írt Rómába a Hitterjesztési Kongregációnak a katolikus vallás helyzetéről Erdélyben. Végig látogatta a plébániákat és összegzi, hogy 60 székely plébánia van, de plébános csak 36, ezek közül 9 végzett teológiát, 15 filozófiát, a többiek csak kevesebbet tanultak.
Az erdélyi katolikusok helyzetéról szólva, Gyergyó széki falvakat a következő képpen sorolja fel:
"Sedes Gyergyő
1. Haec vallis Georgió habet 4 parochis, videlicet: Szent miklós, quae habet duas filiales, scilicet Tekerópatak et Kelyenfalua, et sub eodem parocho habet animas 2000 circa.
2.Sarhegy habet duas filiales, scilicet Ditro et Remete, et sub eodem parocho habet animas 1400 circa.
3. Alfalu habet unam filialem, scilicet Cosmafaua, et continet animas 900 circa.
4. Uyfalu habet animas 600." (Tóth István György: Relationes Missionarum... (1627-1707) Budapest-Roma 1994, 375-382.
Ami különös, hogy Csomafalva nevét Damokos Kázmér püspök Cosmafalua-nak írja. Valószínű, hogy magánhangzó átvetés történt és a Cosmafalvából Csomafalva lett.
A falu nagyságára a többi falvak lakossága alapján következtetni tudunk, ami azt jelenti, hogy Cosma illetve Csomafalvának körülbelül 300-400 lakósa volt. Damokos Kázmér jelentésében írja, hogy "minden plébánia eltud tartani egy papot, sok filiálé is képes erre."
Csomafalva lélekszámban ez időben Csíkszentdomokossal, Csíkszentmihállyal, Csíkszentkirállyal, Csíkmenasággal vetekedett.
Temploma is volt. És az útkereszteződés mellett előkerült koporsók a templom/kápolna közelségét jelzik.
A SzOKL-ban: 1576-ban Gyergyó székben 50 dénáros adót fizető székely főembert írtak össze: Szárhegyen 22, Alfaluban 20, Csomafalván 10, Ditróban 10, Remetén 4, Újfaluban 16, Szentmiklóson 42, Tekerőpatak Kilyénfalvával 30. (SzOKL us. IV. 41-42).
1602-ben Basta által felesketett Csomafalván 1 lófőt, 17 szabad székelyt. (Uo. 90.)
1616-os összeírásban Csomafalván 65 személy. Jobbágysorba jutott 1 csomafalvi lófő és 4 fia. (Uo. 567-568, 576.) 
1619-ben puskások összeírása: 21, melyből egy debilis. (Uo. 708.)
Ezen adatok ismeretében állíthatjuk, hogy népes faluról van szó, amelynek 1728-ig állt a kápolnája/temploma (Talán Szent Kozma és Damján tiszteletére lehetett dedikálva, ha Damokos Kázmér helyesen írta le.)
A hívek számaránya miatt a falu 1726 és 28 között a Lázár család támogatásával új templomot épített, és 1730-ban Báró Sorger Gergely erdélyi püspök Csomafalvát/Cosmafalvát önálló plébániává nyilvánította. (Millenniumi sematizmus, 378.)
A falvak lakói nemcsak a középkorban, hanem az újkorban is a templom vagy kápolna köré temetkeztek. Ezért érdemes régészetileg a környéket átvizsgálni. Ezzel Csomafalva múltjára derül fény. Jó munkát kívánok. Tisztelettel, D-K. József

Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy elolvastad a tudósító cikket és a kommentárt. De ennél fontosabbat is ajánlok, éspedig A tét-et.