Tegye ezt mindenki tőle telhetően

Nemcsak imádjuk, hanem szeretjük is! - A Domus Históriában megírták, hogy 1916. október 15-én a csíkszeredai plébánia lángokban áll. Csíkszereda egyharmada leégett. 

Csikszereda:Kossuth utca a románok kivonulása után,1916. október

A visszavonuló román katonák gyújtották fel. Dr. Szekeres József plébános a hivatalos kirendeltséggel hazaérkezett. 

17-én Csíkszereda piac körüli része még füstölgő romhalmaz. 

Október 27-én Habsburg Károly főherceg, trónörökös a frontról jövet Csíkszeredát meglátogatta. – Károly főherceg 1916. november 21-én lett osztrák császár, és december 30-án koronázták apostoli magyar királlyá. Ismerve a háború szörnyűségeit vallotta, hogy egy király legszentebb kötelessége a béke helyreállítása. Anatole France ezt írta róla: „Károly király egy békeajánlatot tett. Ő volt az egyetlen tisztességes ember, aki a háború alatt vezető helyen állott, de nem hallgattak reá... Károly király őszintén akarta a békét, és éppen ezért gyűlölte őt az egész világ.” 

A Monarchia összeomlása után, 1919 márciusában svájci száműzetésbe kényszerült. 1921. novemberében a biztos halálba, Madeira szigetére száműzték, ahol négy hónap után, 1922. április 1-jén elhunyt. Halálos ágyán mindenkinek megbocsátott, ezt mondta feleségének: „Isten kegyelméből immár nem maradt semmim ezen a földön, amit ne áldoznék föl az Iránta való szeretetből, a Szent Egyház üdvére.” Szent II. János Pál pápa 2004. október 3-án avatta boldoggá és liturgikus emléknapjául október 21-ét, házasságkötésének napját jelölte ki. Károly, még trónörökösként, 1911. október 21-én vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, akivel példás és szent házaséletet élt. Házasságukat Isten nyolc gyermekkel ajándékozta meg. Életének vezérelve Isten és emberek iránti szeretet volt.

Csíkszereda - IV. Károly király fogadása 1917.

Isten, aki a szeretet, népének parancsba adta, hogy a köztük lévő idegenek, özvegyek, árvák és szegények iránt legyenek irgalmasok. Szabályozta a társadalmi törvényeket. Az uzsorázás mellett elítélte a kamatszedést is (Kiv 20,18-22), mert a kinyilatkoztatás isteni törvénye és a társadalmi élet között kapcsolat van. A látszólag egymástól távol levő két törvényt Jézus kifejezetten összekapcsolta (Mt 22,34-40). 

Isten megismerhetőségének bölcseleti háttere megvan, hiszen Isten a teremtett világon keresztül feltárulkozik az emberi ész számára. A szeretetet is meg kell ismerni, csakúgy mint Istent. A szeretetet is helyesen kell megvalósítani, amint Istennel is helyesen kell kapcsolatba kerülni. Ha nem ezt teszi az ember, akkor fogyatékos marad.

Amit Istenből megismerünk, azt az igazságot kötelességünk megélni. Ha Isten létezik, nem tehetem meg, hogy ne neki éljek (1Tessz 1,5c-10). Jézus által szeretetkapcsolatban vagyunk a lét alapjával. Nemcsak tiszteljük, imádjuk őt, hanem szeretjük is. Ezért mondta Prohászka püspök: az én körömben a szeretet lángját élesztem, s tegye ezt mindenki tőle telhetően.

„Szeretlek, Uram, Istenem, én erősségem.” Zsolt 17,2

                                                Darvas-Kozma József