Imádságos megemlékező Testvéreim!
Minden év
október 23-án mély tisztelettel emlékezünk az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharc résztvevőire és mártírjaira. A II. világháborút követő években a
szovjetek által megszállt nemzetek fiai reménykedtek a szabadságban, mind a
magyarok, mind az osztrákok. 1948-ig az osztrákok három évig elviselték az
orosz uralmat, és azt akarták, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot.
Pater Petrus ferences pap rózsafüzér hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen.
Kérte, hogy az osztrákok 10%-a , 700.000 ember imádkozza naponta a rózsafüzért.
Ennyi ember jelentkezett is. Hét éven át kitartóan imádkoztak, és 1955. május
13-án, a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok egyszerűen elhagyták
az országot. Ez a tény még jobban fellelkesítette a szabadságszerető magyar
népet, és 1956. október 23-án kimondta: Le a zsarnoksággal! Elég volt!
Ám a nyugati hatalmak elárulták
Magyarországot. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország biztosították a szovjet
politikai vezetést arról, hogy nem nyújtanak segítséget az új magyar
kormánynak. A szovjet csapatok november 4-én hadüzenet nélkül háborút
indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt
Magyarország több napon át folytatott hősi szabadságharca november 11-én
végképp elbukott. 25.000 ember életét áldozta, negyedmillió polgár pedig külföldre
menekült. Az eltiport szabadságharcot brutális megtorlás követte, s a zsarnok
bosszúja kiterjedt a Kárpát-medencére.
Ahogy a
nóta mondja: Jegenyefák nem nőnek
az égig. A kommunista diktatúra sem tart örökké. Így érkezett el az
1989-es fordulat, vasfüggöny-vágás Közép-Kelet Európában. Majd 1991. június
19-én Csapnál az utolsó szovjet katona,Viktor Silov altábornagy elhagyta az
országot. A nép által óhajtott eredményeket az elkövetkező évtized sem hozta
meg, mert egy láthatatlan politikai és gazdasági hatalom, a pénzoligarchia már kinyújtotta
fojtogató karjait. Magyarország kormányának a pénzvilág gyarmatosítóival
kellett farkas szemet néznie. 2010.
június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos
gazdasági akciótervét a Magyar gazdaság talpra állítására, amely terv a banki
különadó bevezetését is tartalmazta. Azóta a nemzetközi pénzoligarchia nyílt támadása
folyik Magyarország ellen, az EU Parlamenten, a pénzintézeteken és az Egyesült
Államok elnökén keresztül egészen a „fekete listáig”.
Azóta politikai és gazdasági szabadságharcot vívunk, melyben népünk többsége az
idén is háromszor megerősítette a nemzetegyesítő Orbán-kormányt. Biztató, hogy
e küzdelemben van támaszunk, Ferenc pápa. A Szentatya október 16-i, José
Graziano da Silának, a FAO főigazgatójának címzett üzenetében elítéli a
nyereség istene nevében elkövetett spekulációkat, és hangsúlyozza: ahhoz, hogy
leküzdjék az éhséget a világban, meg kell változtatni a fejlesztési politikákat
és a piaci szabályokat. „Meddig fogjuk még védeni azokat a termelési
és fogyasztási rendszereket, amelyek a világ lakosságának nagy részétől
megtagadják még a gazdagok asztaláról lehulló morzsákat is?” – tette fel a kérdést Ferenc pápa a
szegénység világnapján. Majd így folytatta üzenetét: „Elérkezett az ideje annak, hogy
ne a piac alakulására, hanem a személyekre és közösségekre gondoljunk
elsősorban. Meg kellene változtatni a munkáról, a gazdasági tevékenység
célkitűzéséről, az élelmiszer-termelésről és a környezetvédelemről alkotott
nézeteinket is. Ez talán az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban békés jövőt
építsünk, amelyet azonban ma az élelmezési bizonytalanság fenyeget.”
Emlékező Testvéreim!
1956 üzenete, hogy becsületes és
kitartó munkánk, valamint mindennapi imádságunk által segítsük a magyarság
felemelkedését szolgáló magyar kormányt.
Amikor az 1956-os
hősök és mártírok tiszteletére emelt Gloria Victis emlékjelnél összejövünk, megvalljuk,
hogy ők közénk tartoznak, közösségünk vagy családjaink tagjai voltak, akiknek
nem jutott szemfedő, nem jelölte sírjukat kereszt, nem állt ott imádkozva
hitves, gyermek vagy szülő.
E jelet Csíkszereda azért állította, hogy akik erre járnak, gondoljanak az 1956-os
hősökre és mártírokra, és legyen egy hely, ahol meggyújtsuk az emlékezés
mécsesét, elhelyezzük a tisztelet virágait és imádkozzunk. Szentjeink és
vértanúink közbenjárására nyerjünk erőt, hogy ellenségeink cselvetései között
szilárdan tudjunk helytállni. Szent jel számunkra, amely a magyar ’56-osok
áldozatára emlékeztet, ugyanakkor felszólít a szabadság tiszteletére, a haza és
a család szeretetére, a békére, és egymás megbecsülésére.
Imádságos megemlékezésre jöttünk. Most imádkozzunk mindazokért, akiknek sírját
jelképezi ez az emlékjel, hogy Urunk, Istenünk fogadja be őket az örök béke
honába és támassza fel az utolsó napon.
És imádkozzunk a magyar népért: Mindenható örök Atya, a Te
kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen
reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad
édesanyjának, a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos
időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan
meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek
kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint
előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass
minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk
szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi
fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya
Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -
könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése