Forrás: rmdsz.ro
„Nincs két egyforma autonómia, egyetlen modell sem ültethető át teljes mértékben egy másik területen, viszont jó kiindulási pontnak tekinthető” – állapította meg a FUEN alelnöke. Vincze Loránt egy fejre állított piramis példájával illusztrálta az autonómiával kapcsolatos folyamatokat: „Az autonómiára megvolt az igény, a tömegbázis. Ez a fordított piramis legfelső része. Amikor megfogalmaztuk az autonómia-statútumot, beszűkítettük és csatornáztuk az autonómiáról szóló beszélgetést, a tervezet révén keretet teremtettünk. Ez a fordított piramis közepe. És végül az alsó része, a legszűkebb része a társadalmi konszenzus lesz, párbeszédet kell kezdeményezni és megegyezést kell kötni a román közvéleménnyel és a politikummal. Nagyon pontosan meg kell határozni, mit értünk autonómia alatt, mert ha mi sem tudjuk megfogalmazni, akkor annak a piramisnak sosem lesz olyan stabilitása, amely biztosítaná a társadalmi konszenzus elérését. A romániai elnökválasztási kampány jó alkalmat jelent a párbeszéd elindítására. Kelemen Hunor elnökjelölt a közösség hangja a románság felé, de ugyanakkor az autonómia hiteles hangja is” – tette hozzá.
Az RMDSZ külügyi titkára a továbbiakban európai modellek bemutatásával szemléltette az autonómia lehetséges változatait, mint például a területi autonómia, amely Dél-Tirol sajátossága, vagy a személyelvű autonómia, ami a finnországi svéd közösségre jellemző. Vincze Lóránt FUEN elnök a dél-tiroli autonómiatörekvés sikerességét három tényezőben látja: „Első szempont a saját identitás megőrzésének akarata. Erre hivatkozva kérte az autonómiát a dél-tiroli németajkú közösség. A második fontos aspektus a politikai egység. Alternatív politikai szervezetek nem jöttek létre az autonómia előtt, csak ezután lett színesebben a politikai paletta. A harmadik tényező az anyaország hozzáállása az autonómia kérdésköréhez, Ausztria fellépése Dél-Tirol mellet a nemzetközi porondon”.
Az RMDSZ külügyi titkára felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy egyáltalán nem mellékes, sőt meghatározó eleme az autonómiaharcnak, hogy hogyan tálaljuk a kérdést, és hogyan győzzük meg a román társadalmat, főképp a véleményformálókat az autonómia létjogosultságáról. „A közvéleményben kell változásnak bekövetkeznie, és ez a véleményformálók meggyőzésével történhet, mert általuk növekedhet az autonómiát elfogadók aránya a többségi társadalomban „ – summázta Vincze Loránt.
Közlemény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése