Aki örökre veletek marad

„Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad” – mondta Jézus az utolsó vacsorán. Itt nemcsak megdicsőülésére mutat rá, amikor a tanítványok Jézusnak az Atyához való viszonyát fogják megismerni (Atyám kezedbe adom lelkemet; a feltámadásban az Atya is megdicsőítette), hanem azt is megismerik tanítványai, hogy ilyen kapcsolat létezik Jézus és közöttük is. Ez az új kapcsolat isteni, kegyelmi kapcsolat Jézussal, és általa az Atyával. Jézus feltámadása igazolja, hogy ő a Messiás, az Igazság, aki más Vigasztalót küld, az Igazság Lelkét, a Szentlelket. 

A Szentháromsággal kerülünk általa új kapcsolatba. A hívek nincsenek többé „elválasztva” Istentől/Jézustól, mert ő kialakította a közösség eljövendő életét, és ha eltávozik (megvonja látható jelenlétét), akkor se szomorkodjanak, hanem örvendezzenek, hogy visszatér az Atyához, mert a Szentlélek és az ő szavai fogják megőrizni őket attól, hogy a megtörténő események megrendítsék őket. (Jn 14,15-21) 

Jézus mennybemenetelével és a Szentlélek eljövetelével megszületett az egyház, és napról napra gyarapodott. Nem marad meg Jeruzsálem keretei között, hanem mindenfelé hirdették Krisztust Judeában, Galileában és Transzjordániában. Az István diakónus megkövezése nyomán kitört üldözés is a kereszténység terjedését szolgálta. 

A Cézárea Maritimából származó Fülöp diakónus főleg a tengerparti síkság pogányok által lakott helységeiben térített. Eljutott Szamaria városába is, és hírdette Krisztust. (ApCsel 8,5-8. 14-17) A nép, hallva az igéket és látva a csodákat, amikor a tisztátalan lelkek is eltávoztak sok megszállottból, és sok sánta és béna meggyógyult, megkeresztelkedtek. 

A jó hírek hallatán – hogy a szamariaiak megkeresztelkedtek Jézus nevében –, Péter és János apostol Jeruzsálemből elment Szamariába, imádkoztak, hogy részesüljenek Pünkösd ajándékaiban. Rájuk tették a kezüket, és azok megkapták a Szentlelket.  A pogányok közt zajló misszió jelzi azokat a stratégiákat, amelyeket az egyház alkalmazott, összefogva minden hirhirdető munkáját, ami alá van rendelve az apostoloknak. 

A Szentlélek munkája rejtett, nem látható módon folyik ott, ahol közösségben maradnak a hívek az apostolokkal, akik mint a „feltámadás tanúi” garantálják, hogy a Föltámadott továbbra is működik a földön. Isten akaratát teljesítve lehet élni bárhol, mert a Szentlélek elvezet a teljes igazságra. (1Pt 3,15-18) Krisztus bűnfeletti győzelmét a keresztség adja át, és a Szentlélek segít mindenkit a krisztusi élet megvalósításában. 

Amikor egy amerikai folyóirat kiadója megkérdezte a karizmatikusokat támogató Suenens bíborost: „Miért a remény embere Ön a mai zűrzavaros világban?” – ő így válaszolt: mert hiszek a Szentlélekben.”

„Aki szeret engem, megfogadja szavamat.” Jn 14,23.