Az ikavári vándor

Volt egyszer egy szegény ember, aki Ika várától gondterhelten bandukolt Remetén át a Szentkerti pálos monostor felé… 

Amikor elfáradt, leült a sáncszélén és hátát egy fának támasztotta. Fel sem nézett, hogy milyen fa az. Különös keresztfa volt. A nép Hited szerinti keresztfának hívja, mert amit ott az emberek hittel kérnek, minden kívánságuk teljesül. 

A szegény vándor először arra gondolt, milyen jó lenne most egy pohár friss víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy pohár gyöngyöző víz van a kezében. Meglepetten nézett jobbra, balra, nézte, nézegette a vizet, megszagolta és megitta. Igen ám, de a szomjúság után az éhség is jelentkezett, és valami ennivalót kívánt. Uram, Isten! az étel is bámulatos módon ott volt előtte. 

Úgy látszik, hogy ma teljesülnek kívánságaim – tünődött magában amíg az étel tartott. Ekkor hangosan kimondta: Szeretnék egy gyönyörű házat a Szentkert végében. 

Amire arra nézett máris a távolban megjelent a ház. Hogy mik történnek velem – mondta pislogva, s aztán asszonyt kívánt a házköré. Hát egy asszony is megjelent a háznál. Ekkor már úgy érezte, hogy őt hihetetlen erővel áldotta meg az Úristen. És mindent kívánt, ami egy jó gazdaságba kell. Hát a ház körül már állatok legelnek, apró jószág szaladgál. 

Amikor ez is valóra vált, meglepődve mondta: „Nekem ilyen szerencsém nem lehet! Ez velem nem történhet meg!” 

Abban a pillanatban, hogy ezeket kimondta… minden eltűnt. „Tudtam” – mondta, és megrázta a fejét. Azután felállt, és gondterhelten bandukolt tovább…

 ...

Amit hittel kérsz, azt megkapod. Jézus így szólt a századoshoz: „Menj, legyen neked a hited szerint”. Mt 8,13.