Életének
nyolcvanharmadik évében pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt
államminiszter, egyetemi tanár, magyarországi kommunista funkcionárius, a
rezsim végnapjainak egyik meghatározó alakja.
Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyban. Diplomáját 1957-ben
szerezte a budapesti Lenin Intézet történelem-marxizmus-leninizmus
tanári szakán. 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok
kandidátusa címet.
Egy évig az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán
sajtóalosztály-vezető, majd 1971-75 között a Társadalmi Szemle
főszerkesztő-helyettese volt. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig
művelődési miniszterként dolgozott. 1982 júniusától 1988 júliusáig volt a
látszólagos pluralizmus magyarországi létének igazolására létrehozott
Hazafias Népfront főtitkára. 1988. júniusban államminiszterként ismét a
kormány tagja lett, ahol 1990. májusig dolgozott. 1991 óta a Kossuth
Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára volt.
Országgyűlési képviselő 1983-ban lett. 1950-56-ig az MDP, majd az MDP
széthullását követően, 1956-89 között az MSZMP, 1989 októberétől 1990
novemberéig az MSZP tagja. 1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki
találkozón. Habár az 1956-os forradalom leverését követően retorikája
sallangmentesen igazodott a kommunista vezetés által elvárt hangnemhez,
1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, a forradalmat
népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a Sopron melletti
páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki
Nyugatra. A páneurópai pikniknek Habsburg Ottó mellett Pozsgay Imre volt
a fővédnöke.
2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi
jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a
Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért
kitüntetést vehette át. Ugyancsak 2015-ben Szent István-díjat kapott a
Szent István Alapítványtól, az összmagyarság érdekében végzett
kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért.
Pozsgay Imre 2014 augusztusában, a páneurópai piknik 25. évfordulója
alkalmából az MTI-nek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy a
páneurópai piknik nélkül nem következett volna be az 1989. szeptemberi
határnyitás. Az 1989. augusztus 19-i eseményekre visszaemlékezve az
akkori reformkommunista államminiszter felidézte, hogy a vasfüggönyt már
1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek
nevezte.
MTI
A nagypénteki bűnbocsánatban legyen része!
Nyugodjék békében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése